2026. június 3., szerda

Isten vezetése❣️ 3. nap

💓Hogyan vezet Isten?


Isten vezetése mindig összhangban van Igéjével. Soha nem fog arra vezetni, hogy hűtlen légy házastársadhoz, csalj egy vizsgán, rászedj egy ügyfelet, viszályt szíts a gyülekezetben, ártalmas pletykát terjessz, becsapd szüleidet vagy gyermekeidet, vagy bármi más olyat tégy, amit a Szentírás tilt.

Emellett Isten vezetése mindig összhangban lesz személyiségeddel is, azzal, akinek ő teremtett téged. Például ha szereted a matematikát és veleszületett tehetséged van a számítástechnikához, miért feltételeznéd, hogy Isten zeneművészetre vagy teológiai tanulmányokra hív? 
Vagy ha csak a szabadban érzed magad igazán jól, miből gondolod, hogy Isten egy belvárosi munkahelyre hívna, ahol nyolc órán át íróasztal mögött ülsz? 
Vagy ha kényelmetlenül érzed magad kisgyermekek között, miért akarná, hogy a tanítói hivatást válaszd? Isten vezetése nem fog ellentmondani annak, aki vagy, hiszen ő teremtett ilyennek. 
Nem azért adott bizonyos dolgokhoz tehetséget, hogy aztán azt várja tőled, hogy egészen másban nyújts kimagasló teljesítményt.

Ha valami olyasmire érzel vezetést, ami ellentmondani látszik személyiségednek, akkor ezt alaposan vizsgáld meg! Talán azért kér erre Isten, mert pillanatnyilag senki más nincs, aki elvégezné? 
Azért kéri tőled, mert tágítani akarja határaidat, azért visz új területekre, hogy hited növekedhessen? Vagy ez az egész egyáltalán nem Isten ötlete, inkább csak eltérít attól a feladattól, amivel ő már korábban megbízott?

Ezt fogjuk holnap körbejárni. Tarts velünk!

Meríts a mennyei erőforrásból❣️

„💓Erőt kaptok.” (Apostolok cselekedetei 1:8)

„Ha Krisztus bennem él, miért gondolkodom és viselkedek még mindig így?” – kérdezheted. 
Olvasd el egy keresztyén vezető magyarázatát: „Hadd szemléltessem a választ egy asszony történetével, akinek volt egy kis háza… a századfordulón. Meglehetősen vagyonos nő volt, de igencsak a fogához verte a garast… Mindenki meglepődött rajta, amikor az elsők között döntött úgy, hogy bevezetteti az áramot az otthonába. Néhány héttel a bekötés után bekopogtatott hozzá egy villanyóra-leolvasó. 
Megkérdezte tőle, hogy jól működik-e az áramellátás, mire az asszony biztosította felőle, hogy igen. »Valamit akkor nem értek – folytatta a leolvasó. – Szinte semennyi fogyasztást nem mutat az órája. Használja egyáltalán az áramot?« »Hát persze! – vágta rá az asszony. – Esténként, amikor lemegy a nap, mindig felkapcsolom a villanyt, amíg meggyújtom a gyertyákat; utána persze lekapcsolom.«

Ehhez az asszonyhoz bevezették az elektromos áramot, de ő nem használta ki a benne rejlő lehetőségeket. Rá lett kötve a háza a hálózatra, mégsem történt nála változás. 
Nem ugyanezt a hibát követjük el mi is? Megváltást nyer a lelkünk, de a szívünk változatlan marad – összeköttetésbe kerülünk az erőforrással, de nem merítünk belőle. 
Elfogadjuk Krisztustól az üdvösséget, de nem akarjuk, hogy átformáljon bennünket.
 Alkalmanként felkapcsoljuk a világítást, többnyire azonban beérjük a sötétséggel. 
Mi lenne, ha felkapcsolva hagynánk a villanyt? Mennyi minden változna meg, ha Krisztus világosságában lakoznánk? Nem kérdés, hogy Istennek komoly terve van velünk. 
Aki megváltotta a lelkedet, a szívedbe is megújulást szeretne hozni, sőt, egészen át akarja formálni.” 
Az a terve, hogy megváltottai „hasonlókká legyenek Fia képéhez” (Róma 8:29). 
Meríts hát ma is a mennyei erőforrásból!

Uram, a magam ereje kevés, ma is hozzád jövök és merítek a mennyei erőforrásból.

Isten vezetése❣️ 2. nap

💓A gyümölcsöző élet titka


A keresztyénség lényegében személyes kapcsolat Istennel, következésképp Isten bizonyára ma is beszél hozzánk.

Egy kapcsolat azonban nem épülhet egyoldalú szónoklatokra; rendszeres, bensőséges érintkezésre van szükség a két személy között, amelyben felváltva beszélnek, illetve hallgatják egymást. 
Meghallani Isten hangját, ahogy Lelke által szól hozzánk, nem csupán természetes, de létfontosságú. Pál azt írta: „Ti… nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek” (Róma 8:9).

Ha átadtad életedet Jézusnak, az többé nem folytatódik az addig megszokott módon. 
Az élet többé nem csak annyiból áll, amit látunk, érzékelünk vagy ki tudunk számítani. 
Az új élet hitben járásra, Istenbe vetett bizalomra hív, folyamatos nyitottsággal az ő hangjára, a Lélek vezetésére.

Vannak köztünk, akik vonakodnak attól, hogy megnyissák magukat Isten vezetése előtt, azok miatt az emberek miatt, akik állítják, hogy Isten vezeti őket, de a viselkedésük megrémít minket. 
Olyanok ők, mintha valamiféle döntésképességet korlátozó agyműtétet hajtottak volna végre magukon, és most elvárják, hogy Isten döntse el azt is, mit vegyenek fel reggel vagy mit egyenek vacsorára. 
Azt hangoztatják, hogy óránként kapnak vezetést, minden napra látást és hetente legalább egy csodát. Sokan ettől épp az ellenkező irányba futunk. Számunkra a Lélek „késztetései” emberi természetünk és hagyományos gondolkodásunk ellen valónak tűnnek. 
Annyira megszoktuk, hogy magunk irányítjuk életünket, hogy nehezünkre esik átadni a vezetést. Szeretnénk, ha a dolog kissé átláthatóbb lenne, mert így túlságosan megfoghatatlannak és titokzatosnak tűnik. Ettől elbátortalanodunk. Így aztán amikor érezzük a Lélek vezetését, elkezdjük kielemezni, megvitatni, eldöntjük, hogy nem logikus, ezért nem is figyelünk oda rá. Mekkora veszteség!

Néhányan szeretnénk engedelmeskedni Isten Lelkének, de nem vagyunk benne biztosak, hogy valóban ő szól hozzánk. „Valóban Isten hangját hallom vagy csak a saját gondolataimat és vágyaimat?” 
Nem szeretnénk belefulladni a mély vízbe, ezért még a partot is messzire elkerüljük. 
Ezek a reakciók érthetőek. Pál mégis azt írja: „Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint” (Galata 5:25). Amikor megnyitjuk magunkat Isten Lelke előtt, és lépteinket hozzá igazítjuk, életünk izgalmassá, sikeressé, sőt, ami a legjobb: gyümölcsözővé válik.

De hogyan vezet Isten? Erről lesz szó a holnapi elmélkedésben!