Lelkigondozók szokták használni a „menthetetlenül különleges” kifejezést, mert a függőségekkel küzdő emberek hajlamosak azt hinni, hogy problémájuk egyedülálló: „Mások elutasítanának, ha megtudnák, mi a problémám. Olyan régóta küszködök már vele, nem hiszem, hogy valaha le tudom győzni.” Ezért elszigetelődnek, kétségbeesésben és depresszióban élnek.
Egy író megjegyzi: „Olyan sokszor vagyunk hajlamosak rejtegetni életünket.
A szégyen és a bűntudat miatt titkoljuk problémánkat.
Azt gondoljuk: »Ha a családom és a barátaim ismernék a szívem sötét sóvárgásait és furcsa gondolataimat, akkor eltaszítanának, kizárnának társaságukból.« Pedig éppen az ellenkezője igaz.
Ha van bátorságunk feltárulkozni barátaink előtt, és meg merjük mutatni, mi rejlik bennünk, ez őket is bátorítja, hogy felfedjék nyugtalanító titkaikat.
Ha van bátorságunk feltárulkozni barátaink előtt, és meg merjük mutatni, mi rejlik bennünk, ez őket is bátorítja, hogy felfedjék nyugtalanító titkaikat.
A nagy gyógyulás általában akkor történik meg, amikor a szégyen és a bűntudat többé nem szigetel el másoktól, és rádöbbenünk, hogy mások is éreznek úgy, mint mi, gondolnak olyat, mint mi, és vannak olyan félelmeik, balsejtelmeik és gondjaik, mint nekünk.”
Ne engedd, hogy a büszkeséged megakadályozzon a problémád leküzdésében!
Ha minden csepp erődet összeszedve vállalni tudod, hogy őszinte légy magadhoz és másokhoz, akkor megtalálod a gyógyulás útját. Olvasd el ezeket az igéket: „Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.”
(Példabeszédek 17:17).
(Példabeszédek 17:17).
„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket”
(2Korinthus 1:3–4).
A mai üzenet számodra: Kérj segítséget!
(2Korinthus 1:3–4).
A mai üzenet számodra: Kérj segítséget!
