2025. augusztus 29., péntek

Légy mindig nyitott!💓 (1-2)

„💓Jól megnéztem, aztán eltöprengtem rajta, és ezt a tanulságot szűrtem le belőle.” (Példabeszédek 24:32)

Salamon királyt a valaha élt legbölcsebb emberek egyikeként tartják számon. 
Ő írta a Biblia három könyvét, és idézni is gyakran szoktak tőle. 
Mindemellett egész életén át tanult, és kutatta az igazságot. 
„Jól megnéztem, aztán eltöprengtem rajta, és ezt a tanulságot szűrtem le belőle.”

Jegyezd meg e szavakat: „eltöprengtem rajta”! 
Ez az a szemlélet, amelyet mindig követned kellene az életben. 
Isten azt akarja, hogy az utolsó lélegzetvételedig egyre csak tanulj, változz, növekedj és érj. 
Ehhez azonban állandó nyitottságra lesz szükséged.

Gondolj csak a farizeusokra: száz százalékig komolyan vették a tanaikat, és ők voltak a társadalom legmagasabban képzett tagjai, mégis lépten-nyomon ellene álltak Jézusnak és az igazságnak, amelyet hirdetett. Hogy miért? 

Három gyakori oka van:
  1. Büszkeség: „Ha igaz, amit Jézus mond, az azt jelentené, hogy mi tévedünk.”
  2. Biztonság: „Mi lesz a hírnevünkkel és a bevételünkkel, ha elfogadjuk a tanítását?”
  3. Hagyomány: „Nemzedékek óta ezeket a dolgokat hisszük és tesszük.”
Látod már, hová akarok kilyukadni ezzel a gondolatmenettel? 
És azt látod, hogy miként alkalmazhatod mindezt az életedben? „Jó dolog üdvösséget nyerni és megszentelődni, amíg meg nem rekedsz benne” – fogalmazott egy lelkész.

A lelki növekedéshez két dolog szükséges: éhség az igazságra és alázat annak elismeréséhez, hogy mindig van mit tanulnunk. Isten mindig értékeli e két tulajdonságot: 
„Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja” (Zsoltárok 25:9). Légy hát mindig nyitott!

Mindig van mit tanulnunk. Bölcs az, aki utolsó lélegzetvételéig tanítható és nyitott marad a változásra.

Légy mindig nyitott!💓(2)

„Teljes készséggel fogadták az igét.”
(Apostolok cselekedetei 17:11)

Íme két város története:Thesszalonika elutasította az igazságot: „Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írások alapján, [mondván:] »ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek«. Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet támasztottak, és fellármázták a várost” (ApCsel 2–3, 5. v.).
Bérea befogadta az igazságot: „[Pálék] bementek a zsidók zsinagógájába. 
Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond. Sokan hittek tehát közülük, sőt a tekintélyes görög asszonyok és férfiak közül sem kevesen” (ApCsel 10–12. v.).

Nem csupán két városról szól ez a történet, hanem kétféle gondolkodásmódról is: az egyik nyitott, a másik beszűkült. A beszűkült gondolkodásmódú ember ezt mondja: 
„Azt hiszem, mindent tudok már erről a témáról”, a nyitott gondolkodásmódú viszont ezt: 
„Hálás vagyok azért, amit tudok, de úgy hiszem, van még mit tanulnom.”

Ugyanakkor vigyázz! Csak azért, mert valaki mond valamit, még nem kell fenntartás nélkül elfogadnod. Egy istenfélő vezető nem fogja rossz néven venni, ha megkérdőjelezed, amit mond.

A béreaiak „teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e”. 
Kinek a tanítását vetették vizsgálat alá? 
Pálét, aki az Újszövetség felét írta! Ez tehát a mai ige üzenete: légy mindig nyitott!

„Hálás vagyok azért, amit tudok, de úgy hiszem, van még mit tanulnom.”