„Egyszer [Jézus] valamelyik zsinagógában tanított szombaton.
Íme, volt ott egy asszony, akiben betegség lelke lakott tizennyolc éve, és annyira meggörnyedt, hogy egyáltalán nem volt képes felegyenesedni. Amikor Jézus meglátta őt, előszólította, és ezt mondta neki: Asszony, megszabadultál betegségedből.
És rátette a kezét, mire ő nyomban felegyenesedett, és dicsőítette az Istent.” (Lukács 13:10–13)
Ez a nő nem tudott felegyenesedve járni, mert megkötözve tartotta a „betegség lelke” tizennyolc éven át.
Ez hosszú idő küzdeni valamivel. Ez idő alatt eljárt a gyülekezetbe, de nem kapott segítséget.
Jézus aztán „előszólította” őt. Miért nem gyógyította meg ott, ahol az asszony volt?
Több oka is lehetett rá, íme kettő közülük:
1) Isten azt akarja, hogy hittel engedelmeskedjünk szavának.
1) Isten azt akarja, hogy hittel engedelmeskedjünk szavának.
Ha hosszú ideig élsz együtt egy megoldatlan problémával, elkezdesz így gondolkodni:
„Ez soha nem fog megváltozni.”
Ezért, mielőtt Isten megváltoztatná a körülményeidet, a gondolkodásodat változtatja meg, ezzel képessé tesz arra, hogy meglásd az új lehetőségeket. Ezt hívják hitnek.
A Biblia ezt mondja: „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istenhez járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6).
Isten ma szeretné látni, hogy elindulsz felé.
2) Isten azt akarja, hogy mi is tegyünk valamit a saját szabadulásunk érdekében.
2) Isten azt akarja, hogy mi is tegyünk valamit a saját szabadulásunk érdekében.
Amibe az ember befektet, azt értékeli és védi.
Ezért, amikor a Sátán megpróbálja visszacsempészni a problémát, azt tudod mondani:
„Nem, ezt nem fogadom el! Én már nem ilyen vagyok. Új teremtés vagyok Krisztusban.”
