ISTEN IRÁNYÍT, BÍZZ BENNE❤️

„❤️Egyedül benned reménykedem!” (Zsoltárok 39:8)

Az élet ritkán alakul pontosan úgy, ahogy reméljük vagy gondoljuk. 

Amikor Jób mindenét elveszítette, azt mondta: „Honnan vegyek erőt a várakozásra? 

Mi várhat még rám, hogy tovább reménykedjem? (…) 

Hát nem kapok segítséget? El van zárva tőlem a szabadulás?” (Jób 6:11–13). 

Végül azonban Jób kétszer annyit kapott vissza, mint amennyit veszített. 

Azok a tapasztalatok és csapások azonban, amelyeken keresztülment, alapvetően megváltoztatták az Istenhez való viszonyulását.

 „Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál. (…) 

Eddig még csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak.” (Jób 42:2–5). 

Mit fedezett fel Jób? Hogy Isten uralkodó! Ő nem a mi szolgánk, hanem mi vagyunk az ő szolgái. Engedelmeskednünk kell Igéjének, hogy áldásában élhessünk – de mindennek a végeredménye az ő kezében van, nem a miénkben.

Sokan kifejezetten irányításmániások vagyunk. 

Azt szeretnénk, ha a mi kezünkben lenne az irányítás nemcsak a körülményeink, de a céljaink, terveink, kapcsolataink és minden minket érintő dolog felett. 

Amikor attól félünk, hogy kicsúsznak a kezünkből a dolgok, az gyakran az Istentől való függetlenedni akarás tudatalatti vágyának jele. 

A saját sorsunk ura akarunk lenni. 

Néha ennek az az oka, hogy kaotikus környezetben nőttünk fel, és elhatároztuk: soha nem engedjük megismétlődni a korábbi élettapasztalatokat.

Talán úgy gondolod, hogy az iskolázottságod, a pénzügyi helyzeted vagy az elért eredményeid miatt kezedben van az életed irányítása. 

Ez nem igaz. Isten tett képessé arra, hogy megtedd mindazt, amit eddig tettél. 

Pál azt írja: „Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, 

sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme” (1Korinthus 15:10). Isten kezében van az irányítás, bízz benne!