ZÁRKÓZZ BE ISTENNEL!❤️

„❤️Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!” (Zsoltárok 42:2)

Nehezen érted meg Isten útjait? Mindannyian küszködünk ezzel. 

Noha visszatekintve látjuk, hogyan vezetett és áldott meg keze, időnként még mindig félünk és egyedül érezzük magunkat. 

Jézus is így kiáltott fel: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” (Máté 27:46). 

Ezeket a szavakat így is lehetne értelmezni: „Ha nem is értem, mi történik most, akkor is tudom, 

hogy még mindig te vagy az én Istenem.” Micsoda bizonyosság!

Láttál már olyat, amikor egy gyermek a szülője keze után nyúl, és azt mondja: 

„Lassíts, túl gyorsan mész”? A gyermek attól fél, hogy lemarad és eltéved. Te is így érzel most? 

Mintha nem tudnál lépést tartani? Hogy az élet túl gyorsan halad? 

A Biblia azt mondja: „Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem!” (Zsoltárok 42:2). 

Nem vágyakozunk olyasmire, amit nem tartunk értékesnek és nincs rá szükségünk. 

Csak elevenbe vágó szükség esetén fordulunk el minden más látható támogatási eszköztől, 

és kezdjük keresni Istent, mert tudjuk, hogy nélküle nem élnénk túl. 

Az igazság az, hogy ha nem lenne olyan kétségbeesetten szükségünk rá, könnyen megelégednénk kisebb dolgokkal.

Három dolog történik, amikor teljes szívből keresed Istent:

1) Belépsz abba a birodalomba, ahol minden lehetséges (ld. Márk 10:27).
2) Hasonlóbbá válsz Krisztushoz, hiszen amilyen társaságban forgunk, olyanná leszünk 

(ld. 2Korinthus 3:18).
3) Megtanulod, hogy az áldás bizonyos szintjeit csak akkor érheted el, ha szorgalmasan keresed Istent (ld. Zsidók 11:6).

Belefáradtál az emberi válaszokba? Jótanácsoknál többre van szükséged? 

Zárkózz be ma Istennel, és engedd, hogy szóljon hozzád!

PRÓBÁLD KI AZ ERŐGYŰJTŐ SZUNDIT❤️

„❤️Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol.” (Példabeszédek 3:24)

Isten speciális jelzőrendszereket épített a testünkbe, hogy tudassa velünk, mikor van itt az ideje annak, hogy kikapcsoljunk kicsit. A bölcs emberek hallgatnak ezekre a jelzésekre. 

A történelem legismertebb szundítói például Albert Einstein, Thomas Edison és Winston Churchill voltak.

Oka van annak, hogy a szemhéjunk 14:00 óra körül elkezd leereszkedni. 

A szemhéjemelő izmok, amelyek folyamatosan összehúzódva vannak, hogy nyitva tartsák a szemhéjat, ellazulnak és egy kis szünetért könyörögnek. 

Egy adenozin nevű vegyi anyag az ébrenlét során termelődik, és amikor felhalmozódik az agyunkban, álmosnak érezzük magunkat. 

Ennek következtében a szervezet alvásra vágyik, hogy lehetővé tegye az adenozin eloszlását a szervezetben, ami azonnali megkönnyebbülést eredményez.

Az Annals of Internal Medicine című orvosi szaklapban megjelent tanulmány megerősíti, hogy azok az emberek, akik hetente háromszor napi legalább harminc percet szunyókálnak, mintegy 30%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg szívbetegségben. 

További kutatások arra mutatnak, hogy a szundikálás javíthatja a kreativitást és a memóriát. William Fishbein kognitív funkciókat vizsgáló neurológus szerint gyakran előfordul, hogy egy rövid szunyókálás során az agyunk valójában tovább dolgozik a problémák megoldásán és új ötletek kialakításán. 

Ez segít megmagyarázni, miért állította Mozart, hogy álmában komponált. 

A tanulmányok azt is kimutatták, hogy egy kicsivel több alvás segíthet a fogyásban, mivel alvás közben az emésztés felgyorsul! 

A gyomorban termelődő hormon, a ghrelin éhségérzetet okoz és sóvárgást kelt az édességek, sós ételek és keményítők – vagyis minden rossz dolog – után. 

Ha azonban többet alszunk, kevesebb ghrelin tárolódik az emésztőrendszerben, és csökken a gyorsételek iránti vágyunk.

A Szentírásban arról olvasunk, hogy nemcsak Jézus maga tartott gyakori pihenőket, hanem tanítványait is arra buzdította, hogy kövessék példáját. Próbáld ki te is az erőgyűjtő szundit!