A konfliktusokra és problémákra adott első reakciónk gyakran a pánik és a szorongás.
Ezekben az első pillanatokban lehetetlennek tűnik a békességet választani.
A tudatalattink azt suttogja: „Ha igazán foglalkoztat a dolog, aggódnod kell.”
Egy tapasztalt tanácsadó azonban ezt írja: „Ne ess pánikba!
Bármilyen is a helyzet vagy a körülmény, általában van egy pillanat, amikor nagy levegőt vehetünk… és engedhetjük, hogy a békesség átáramoljon a testünkön és az elménken.
A pánik az ellenség, nem az előttünk álló feladat.”
A szorongás csak felerősíti és felnagyítja a problémát.
A szorongás csak felerősíti és felnagyítja a problémát.
A legjobb problémamegoldó erőforrás mindig a békesség.
A félelem és a szorongás mindig lebénít; a válaszok könnyebben és természetesebben áramlanak a békés lelkiállapotból.
Isten békessége mindig a rendelkezésünkre áll – ha úgy döntünk, hogy használjuk.
Ha a Szentlélek irányítja az életünket, ő fogja megteremni bennünk a békét.
Ne hagyd, hogy negatív érzelmeid ámokfutásba kezdjenek, vagy azok döntsenek reakcióidról!
Ne hagyd, hogy negatív érzelmeid ámokfutásba kezdjenek, vagy azok döntsenek reakcióidról!
Jézus azt mondta:
„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” (János 14:27).
Ez azt jelenti, hogy van választási lehetőséged: dönthetsz a békesség és a belső konfliktus között.
Ugyanebben a versben Jézus azt is mondta: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet” (János 14:27), itt az eredeti görögben az örökhagyásra vonatkozó szó áll.
Amikor valaki meghal, a legkedvesebb vagyontárgyait azokra hagyja, akiket szeret.
Azonban az, hogy Jézus ránk hagyta a békességét, még nem jelenti azt, hogy az automatikusan működni is fog bennünk.
Ráadásul, amikor elveszítjük a békénket, nehezebb meghallanunk Istent.
Amikor Pál azt mondja:
„Krisztus békessége uralkodjék a szívetekben” (Kolossé 3:15), az „uralkodás” azt jelenti, hogy övé az irányítás.
Tehát ahelyett, hogy engednéd magad szorongani és pánikba esni, válaszd a békességet!
