Már „tökéletes” vagy, de a megszentelődésed még tart

„Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.” (Zsidók 10:14)

Ne ostorozd magad azzal, hogy: „Folyton kudarcot vallok, semmire sem vagyok jó. 

Soha semmit nem csinálok jól”! Ha folyamatosan ezt mondod magadnak, akkor bizonyítékokat is találsz erre. 

Egy lelkigondozó így fogalmaz: „Ha leszólod magad, az csak megerősíti gyarlóságaidat, nem pedig javít rajtuk. Ezzel felesleges figyelmet és energiát fordítasz mindenre, ami rossz, ahelyett hogy arra összpontosítanál, ami jó benned. Miért tennél ilyet, tudva azt, hogy ennek egyetlen lehetséges eredménye a negatív szemlélet, még több negatív érzés és az, hogy még kevésbé becsülöd az élet ajándékát? 

Azokat az embereket, akik rendszeresen leszólják magukat, panaszkodóknak tartják, nem is beszélve arról, milyen rossz példát mutatnak. Mindenkinek vannak olyan területei, amelyeken javítani szeretne, de ez nem jelenti azt, hogy ostoroznod kellene magad.”

A Biblia azt mondja, hogy Jézus váltsága „örökre tökéletessé tette a megszentelteket” (Zsidók 10:14). 

Max Lucado ezt írja: „Húzd alá a »tökéletes« szót! Figyeld meg, nem azt írja, hogy jobb. 

Nem azt, hogy javul. Nem azt, hogy fellendülőben van. Isten nem javít, ő tökéletessé tesz. 

Nem fokoz, hanem teljessé tesz. […] Tisztában vagyok vele, hogy bizonyos értelemben még tökéletlenek vagyunk. Még mindig tévedünk. Még mindig botladozunk. 

Még mindig pontosan azt tesszük, amit nem akarunk… azon a területen még tart bennünk a megszentelődés folyamata. 

Az Isten előtti helyzetünk vonatkozásában azonban tökéletesek vagyunk. Amikor minket néz [azokat, akik Krisztusba, mint Megváltójukba vetettük bizalmunkat], akkor olyan személyt lát, aki tökéletessé lett az által a Jézus Krisztus által, aki tökéletes.”

Igen, továbbra is törekedned kell a fejlődésre, de nem kell erőlködve tenned; állj meg gyakran, és emlékeztesd magad arra, hogy új ember vagy, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul 

(ld. Kolossé 3:10)!