Építeni másokat (3)

„Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.” (Róma 15:1)

Ha azt hiszed, semmi igazán értékeset nem tudsz felajánlani másoknak, fontold meg egy ismeretlen költő szavait: „Egyetlen dal lángra lobbanthat egy pillanatot, egyetlen virág felébreszthet egy álmot. Egyetlen fából kinőhet egy erdő, egyetlen madár meghirdetheti a tavasz érkezését. Egyetlen mosollyal elkezdődhet egy barátság, egyetlen kézszorítás felemelheti a lelket. Egyetlen csillag utat mutathat a hajónak a tengeren, egyetlen szó megfogalmazhatja a célt. Egyetlen szavazat változtathat a nemzet sorsán, egyetlen napsugár bevilágíthat egy szobát. Egyetlen gyertya el tudja űzni a sötétséget, egyetlen nevetés le tudja győzni a mélabút. Egyetlen lépéssel elkezdődhet egy út, egyetlen szóval elkezdődhet egy imádság. Egyetlen reménysugár fellelkesíthet, egyetlen érintés megmutathatja, hogy törődsz a másikkal. Egyetlen hang is szólhat bölcsességet, egyetlen szív is tudhatja, hogy mi igaz. Egyetlen élet is sokat számít.” Jon Walker író mondja: „Isten természetéhez hozzá tartozik a biztatás. Az Újszövetségben a biztatás szó ugyanaz, amit Jézus használt a Szentlélek bemutatására, aki pártfogónk… állandó vigasztalónk… mellettünk álló emlékeztetőnk… szent segítőnk… belső iránytűnk… bátorságunk forrása. Isten másik módszere a biztatásunkra, amikor más hívőket küld mellénk bátorító ügynökökként. Ők erősítik azokat, akik látják Isten kezét működni az életükben; ösztönzik és biztatják azokat, akik megpróbáltatásokon mennek keresztül (ld. 1Thesszalonika 5:14), megtérésre, helyreállásra hívják azokat, akik eltévelyedtek (ld. Galata 6:1). Sokféle módon kihozhatjuk valakiből a legjobbat, de igazából csak egy dolog kell hozzá: hajlandóság arra, hogy »az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk.« Így tudjuk egymás hitét erősíteni.”