A keresztyén élet nem csupán megváltozott, hanem kicserélt élet.
A megtérés pillanatában átadjuk Istennek a régi életünket, ő pedig újat ad a helyébe.
De nem ennyit tesz csupán: bennünk lakozik a Szentlélek ereje által.
Pál a bortól való megrészegedéssel vetette össze a Lélekkel teljes állapotot.
„Adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért!” (Efezus 5:20)
Pál a bortól való megrészegedéssel vetette össze a Lélekkel teljes állapotot.
Az egyik az önuralom elvesztéshez vezet, míg a másik képessé teszi az embert az önuralomra.
Az első kártékony, a második jótékony hatásokkal jár.
Az egyik elszívja az ember erejét, amaz erővel ruházza fel.
Az egyik bánattal, a másik örömmel tölti el.
Nem ígéret, és nem is választási lehetőség hangzik el ebben az igeversben, hanem parancs:
„Teljetek meg Lélekkel!”
Ezek után Pál elénk tárja a Lélekkel teljes élet három bizonyítékát:
Ezek után Pál elénk tárja a Lélekkel teljes élet három bizonyítékát:
„Énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak!” (19. v.)
Az ilyen éneklés nem a körülmények hatására, hanem azok ellenére történik.
„Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent [...], hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.” (ApCsel 16:25–26) Isten dicsőítésétől ajtók nyílnak meg és bilincsek hullanak le.
„Adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért!” (Efezus 5:20)
A Lélekkel teljes embereknek éppúgy adódnak gondjaik, mint bárki másnak, de nem a problémákra figyelnek, hanem az áldásokat veszik számba. Így pozitívak, vidámak, hálásak maradnak.
„Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében!” (21. v.)
„Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében!” (21. v.)
A Lélekkel teljes emberek „mások körül forognak”.
Tudják, hogy úgy cselekszik majd velük Isten, amiképpen ők cselekszenek embertársaikkal.
(ld. Efezus 6:8).
