Amikor Mark Matousek azt mondta az embereknek, hogy egy halálos betegség megmentette az életét, nem értették őt.
Nem örült a betegségének, de enélkül soha nem ismerte volna fel és nem aknázta volna ki azt az erőt, amellyel szembe tudott nézni félelmeivel és le tudta győzni azokat.
Ezt írja: „A megpróbáltatás olyan, mint a vér az izmainkban, mely előre hajt minket.
A krízis erőnk határára visz minket, és arra kényszerít, hogy továbbmenjünk.
Amikor az emberek ezt áldásnak nevezik, az ellentmondásnak tűnik…
A válság miatt élőbbnek érezhetjük magunkat, mint bármikor azelőtt.”
Az a helyzet, hogy Isten elkötelezte magát a lelki fejlődésünkre:
„aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára” (Filippi 1:6).
Közben próbák fognak érni, néha az erőd határára jutsz.
A lelki tesztek a hitünket és az elkötelezettségünket teszik próbára.
Emlékszel Ábrahámra és Izsákra? Semmi sem tesz minket büszkébbé, mint gyermekeink sikerei, és Istennek nagy tervei voltak Izsákkal.
Mi baj történhetett volna? Nagyon is sok! Mi is jártunk Ábrahám cipőjében és kapaszkodtunk Isten ígéreteibe, de betegség támadott meg, anyagi nehézségek jöttek, barátok elárultak, és a halál kopogtatott. Ábrahám bizalommal és elkötelezettséggel válaszolt.
Nem volt könnyű helyzetben… mi tudjuk a végkimenetelt; ő nem tudta!
Mégis kész volt feláldozni a fia életét. Isten soha nem akarta Izsák halálát… ő a teljes szívünket és elkötelezettségünket akarja.
Amikor nem látjuk a megpróbáltatások értelmét, ő azt ígéri, hogy határt szab azoknak, közben pedig velünk lesz, és jót hoz ki belőlük.
Napi lelki táplálék: Királyok I. könyve 1-2, Márk 11:12-26, Zsoltárok 45, Példabeszédek 12:7-9
