(2Mózes 33:11 katolikus)
Amikor a barátoddal beszélgetsz, nyugodt és fesztelen vagy. Nem kell kínosan ügyelned minden szavadra. Kimondhatod, amit gondolsz anélkül, hogy bírálattól kellene tartanod.
Így beszélgetett Mózes Istennel – mint két barát, akik bíznak egymásban és őszinték egymással. Kimondják, amit éreznek, amit gondolnak. Izráel fiai éppen azelőtt készítettek maguknak egy aranyborjút, hogy azt imádják, és Isten annyira megharagudott rájuk, hogy ki akarta tagadni őket, és új barátokat akart választani. Mózesnek hatalmas válsággal kellett megküzdenie, ezért komoly beszélgetésbe kezdett Istennel. Lényegében azt mondta Istennek: „Te így látod, én viszont másként látom. A te megközelítésed számomra nagyon aggasztó.” Úgy hangzik, mint egy őszinte, barátok közötti párbeszéd, igaz? Mózes nem volt tiszteletlen, hanem kiöntötte a szívét. Isten és Mózes elég jól ismerték egymást ahhoz, hogy nyíltan, szemtől szemben beszéljenek, „ahogy az ember a barátjával beszél”.
Te így szoktál imádkozni? Mindenféle alakoskodás nélkül kitárod a szíved egyszerűen és őszintén, ahogy egy bizalmas, közeli baráttal beszélgetsz? Ezt várta Isten Mózestől, és ezt kéri tőled is!
A vallásos közhelyek és a megszokott, átlagos imakérés-listák alááshatják a lehetőséget, hogy mély és személyes kapcsolatba lépj Istennel. Inkább nyílj meg előtte!
Amikor a barátoddal beszélgetsz, nyugodt és fesztelen vagy. Nem kell kínosan ügyelned minden szavadra. Kimondhatod, amit gondolsz anélkül, hogy bírálattól kellene tartanod.
Így beszélgetett Mózes Istennel – mint két barát, akik bíznak egymásban és őszinték egymással. Kimondják, amit éreznek, amit gondolnak. Izráel fiai éppen azelőtt készítettek maguknak egy aranyborjút, hogy azt imádják, és Isten annyira megharagudott rájuk, hogy ki akarta tagadni őket, és új barátokat akart választani. Mózesnek hatalmas válsággal kellett megküzdenie, ezért komoly beszélgetésbe kezdett Istennel. Lényegében azt mondta Istennek: „Te így látod, én viszont másként látom. A te megközelítésed számomra nagyon aggasztó.” Úgy hangzik, mint egy őszinte, barátok közötti párbeszéd, igaz? Mózes nem volt tiszteletlen, hanem kiöntötte a szívét. Isten és Mózes elég jól ismerték egymást ahhoz, hogy nyíltan, szemtől szemben beszéljenek, „ahogy az ember a barátjával beszél”.
Te így szoktál imádkozni? Mindenféle alakoskodás nélkül kitárod a szíved egyszerűen és őszintén, ahogy egy bizalmas, közeli baráttal beszélgetsz? Ezt várta Isten Mózestől, és ezt kéri tőled is!
A vallásos közhelyek és a megszokott, átlagos imakérés-listák alááshatják a lehetőséget, hogy mély és személyes kapcsolatba lépj Istennel. Inkább nyílj meg előtte!
Áss mélyre, beszélj őszintén arról, honnan jössz, mit érzel, mit gondolsz és mire vágysz!
Ezt jelenti barátságban lenni Istennel!
*****************************************
„Név szerint ismerlek téged, és elnyerted jóindulatomat.” (2Mózes 33:12)
Tanúi lehettünk, hogy Mózes barátként beszélgetett Istennel, őszintén feltárva érzéseit és gondolatait, és tudjuk, hogy ezt Isten akarta így.
Most nézzük meg párbeszédjüket: „Ezt mondta Mózes az Úrnak: Nézd, te azt mondod nekem, hogy vezessem ezt a népet. De nem adtad tudtomra, kit küldesz velem. Pedig azt mondtad: Név szerint ismerlek téged, és elnyerted jóindulatomat.” (2Mózes 33:12). Mózes szó szerint azt idézte, amit Isten mondott neki. Emlékszel, amikor azt mondtad a házastársadnak vagy barátodnak: „Te mondtad azt, hogy… [tetszőlegesen kitölthető]”? Ezt tette itt Mózes is: emlékeztette Istent a saját szavaira. Igazság szerint Isten pontosan azt akarja, hogy emlékezz az ígéreteire, és mondd ki azokat imádságban. Nem neki van szüksége emlékeztetésre, hanem nekünk; továbbá az ő Igéje az egyetlen szó, amit köteles betartani (ld. Jeremiás 1:12).
Ha kimondod Isten Igéjét imádságban, akkor az ő akaratával összhangban imádkozol, és garantált a meghallgatás. Ezért tanuld meg azokat az igeverseket, amelyek kapcsolódnak szükségeidhez és vágyaidhoz! Öltöztesd kéréseidet Isten ígéreteibe! Például amikor azt mondod:
„Uram, te azt mondtad, hogy ha hiszem, hogy amit imádságban kérek, megkapom, akkor te megadod azt” (ld. Márk 11:24), ez erővel tölti meg imádságodat. Minél jobban megtanulod Isten Igéjét, annál jobban igazodnak majd imádságaid az ő akaratához, és annál közelebb érzed majd magad hozzá. Tartsd a kezed ügyében a Bibliádat, amikor Istennel beszélsz, így oda tudja irányítani gondolataidat azokhoz a szavakhoz, melyeket szeretne imádságodban hallani!
Barátságban lenni Istennel (3)
Barátságban lenni Istennel (3)
„Megismertette útjait Mózessel.” (Zsoltárok 103:7)
Figyeljük meg még egyszer, hogyan beszél Mózes Istennel: „Ha valóban elnyertem jóindulatodat, ismertesd meg velem a te utadat, hogy megismerjelek téged, és hogy elnyerjem jóindulatodat.” (2Mózes 33:13).
Izráel népe válságos helyzetben volt, amely veszélyeztette az Istennel való kapcsolatukat, de miért is imádkozott Mózes? Nem azt kérte: „Uram, meg kell oldanod értem!” Inkább így imádkozott: „Taníts utaidra, hogy megismerhesselek.” Nem csupán információt akart Istenről, bensőséges kapcsolatra vágyott vele, hogy ismerhesse szívét és gondolkodását: hogyan érez, és mit gondol egy helyzettel kapcsolatban. Miért? Mert ha ismerjük Istent, és elnyertük jóindulatát, az meghoz minden mást, amire szükségünk van, beleértve a krízis megoldását is. Isten pedig megadta neki, amit kért. „Megismertette útjait Mózessel, cselekedeteit Izráel fiaival” (Zsoltárok 103:7).
Isten így válaszolt Mózes kérésére: „Megnyugtat téged, ha az orcám megy veletek?” (2Mózes 33:14). A héber eredetiben ez nem többes számban áll, hanem egyes számban: Isten azt ígérte, hogy Mózessel lesz, és nyugalmat ad egyedül neki. Bárki más örömmel elfogadta volna ezt, de Mózes nem! Imádságában nem csupán saját érdekeivel törődött: „Ha nem jön velünk a te orcád, akkor ne is vigyél tovább bennünket!” (2Mózes 33:15, kiemelés a szerzőtől). Másként fogalmazva: „Uram, nem magamért imádkozok, hanem mindannyiunkért!”
Kérdés: imádságaidban csak magaddal és a saját szükségleteiddel foglalkozol, vagy messzebbre is nézel? A Biblia azt mondja: „mert úgy szerette Isten a világot…” (János 3:16). Imádkozz hát azért, hogy a családod, a településed, az Isten nélküli világ el ne vesszen, hanem örök élete legyen!