Pál ezt írja: „Kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róma 12:1–2).
Isten szuverenitását két módon érthetjük meg:az ő kezdeményezésére, és
a mi válaszunk által.
Pál lényegében ezt mondja: Állj ellen egy olyan világrendszer nyomásának, amely rossz irányba húz.
Újítsd meg elmédet mindennap imádsággal és Isten Igéjének olvasásával.
Ismerd fel rád vonatkozó akaratát, és élj aszerint.
Pál azonban nem áll meg itt. Így folytatja: „Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok.
Újítsd meg elmédet mindennap imádsággal és Isten Igéjének olvasásával.
Ismerd fel rád vonatkozó akaratát, és élj aszerint.
Pál azonban nem áll meg itt. Így folytatja: „Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok.
A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.
A szentekkel vállaljatok közösséget szükségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet.
Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok és ne átkozzátok.
Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint.
Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért.
A tisztességre legyen gondotok minden ember előtt. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben” (Róma 12:9–18).
Isten szuverenitása nem mentesít minket a személyes felelősség alól.
Isten szuverenitása nem mentesít minket a személyes felelősség alól.
Nem jelenti azt, hogy ne érdekeljenek minket az aktuális ügyek vagy hogy ne hozzunk a tények ismerete alapján átgondolt döntéseket. Isten továbbra is azt várja tőlünk, hogy törekedjünk a kiválóságra, és törődjünk az elveszettekkel. Isten szuverenitásának elismerése felszabadít az alól, hogy Istent játsszunk, és lehetővé teszi, hogy örömmel vele járjunk.
