Ádámnak tökéletes munkája, tökéletes otthona, tökéletes házassága és tökéletes környezete volt; mindene megvolt, amire mi is vágyunk. Honnan volt neki mindez?
Az Istennel való kapcsolata eredményeként! Isten alapvetően két szabályt adott neki, amelyek szerint élnie kellett: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert azon a napon, amelyen eszel róla, halállal lakolsz” (1Mózes 2:16–17).
A két szabály tehát a következő:
1.,Ha Istennel jársz, mindig többet kapsz, mint amennyiről lemondtál.
„A kert minden fájáról szabadon ehetsz.” Mi viszont – főleg, ha törvényeskedők vagyunk – ebben az igében vagy hasonló igékben csak arra összpontosítunk, amit nem szabad megtennünk.
Az igazság az, hogy ha a „nem szabad” listája meghaladja a „szabadon teheted” listáját, akkor messze túlmentünk a szentírási szándékon.
A keresztyén életet azzal kellene mérni, hogy mit élvezhetünk szabadon, nem pedig azzal, hogy mi tilos.
2., Ha az ösztöneid helyett Isten Igéje szerint éled az életed, áldott leszel.
„Bárcsak mindig ilyen lenne a szívük, így félnének engem, és megtartanák minden parancsomat; akkor örökké jó dolguk lenne nekik és fiaiknak.” (5Mózes 5:29)
Az egyetlen dolog, amit Isten megtagad tőlünk, az a jog, hogy mi magunk határozzuk meg, mi a jó és a rossz, mert tudja, hogy nem vagyunk alkalmasak rá.
Az isteni kinyilatkoztatásra alapozva kell élnünk, nem az emberi hajlamokra hagyatkozva.
Isten az ő szeretetében és bölcsességében állította fel ezt a korlátot, hogy ezáltal védjen és megáldjon minket.
