NE ÍTÉLJ, KÜLSŐ ALAPJÁN!

„Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet!” (János 7:24)

John Wesley szerint: „Magunkat szigorúan meg kell ítélnünk, de mások megítélésében kegyelmesnek kell lennünk.”

Miért mondta Jézus, hogy: „Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet!”

 (János 7:24)? 

Mert ő is megtapasztalta az elutasítottság és a félreértettség fájdalmát: „A saját világába jött, de az övéi nem fogadták be őt” (János 1:11).

Jakab apostol ezt írja: „Testvéreim, amikor a dicsőséges Urunkba, Jézus Krisztusba vetett hitetek szerint éltek, ne legyetek személyválogatók. 

Mert ha belép hozzátok a gyülekezetbe fényes ruhában egy aranygyűrűs férfi, és ugyanakkor egy szegény is belép kopott ruhában, és ti arra figyeltek, aki a fényes ruhát viseli, sőt ezt mondjátok neki: »Te ülj ide kényelmesen«, a szegényhez pedig így szóltok: »Te állj oda«, vagy »Ülj le ide a zsámolyomhoz«, nem kerültetek-e ellentmondásba önmagatokkal, és nem lettetek-e gonosz szándékú bírákká? […] ha személyválogatók vagytok, bűnt követtek el” (Jakab 2:1–4,9).

Egyszer megkérte Lonzo Green countryénekest az unokaöccse, Jimmy, hogy hangolja be egy barátja gitárját. A nagybácsi beleegyezett. 

A probléma az volt, hogy Jimmy barátja rossz környékről származott, és Jimmy szülei nem engedték be a házukba, amikor Lonzo bácsi ott volt látogatóban. Ezért úgy döntöttek, hogy kint találkoznak. 

Ahogy a gyerek közeledett, Green észrevette rajta, hogy zavarban van, és félénken ide-oda pillantgat az előkelő környéken. Lonzo, aki a saját életében is megtapasztalta a szegénységet és a diszkriminációt, felhangolta a fiú régi gitárját, játszott néhány dalt, és megtanított neki néhány akkordot. 

A fiatalember megköszönte neki, és egész hátralévő életében szívében őrizte a találkozás emlékét. 

Ez a fiú végül a gitárjával, lágy, udvarias hangjával és tétova mosolyával kijutott a rossz környékről, és többé sehol nem mondták rá, hogy nemkívánatos személy. 

A fiú, akit aznap nem engedtek be abba a házba, Elvis Presley volt!