Ha valaha is láttál gyermeket járni tanulni, tudod, hogy az elesés a folyamat fontos része.
A talpra állás megtanulása elengedhetetlen a gyermek egyensúlyának fejlesztéséhez és izmai fejlődéséhez. Az ökölvívó sem akkor veszít, ha padlóra kerül, csak akkor, ha nem áll fel.
A bokszolók tudják, hogy ki fogják ütni őket, ezért a biztonságos esés és a gyors felkelés művészetére összpontosítanak. A gyerekek és az ökölvívók ugyanazt tanulják meg: a lényeg, hogy felkeljek.
A Biblia azt mondja: az igazakkal és nem igazakkal is megtörténik, hogy elesnek.
A Biblia azt mondja: az igazakkal és nem igazakkal is megtörténik, hogy elesnek.
A talpra állás különbözteti meg őket: „Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban” (Példabeszédek 24:16). A nem igazak padlón maradnak – az igazak fölkelnek!
A Szentírás beszámol arról, hogy Isten legnagyobb szolgái közül néhányan hogyan vallottak kudarcot a magánéletükben. Abrám hazudott a fáraónak a feleségéről, Szárajról (ld. 1Mózes 12:11–17).
Jákób becsapta az apját, és ellopta bátyja elsőszülöttségi jogát (ld. 1Mózes 27:17–29).
Mózes nem engedelmeskedett Istennek, és haragosan rácsapott a sziklára (ld. 4Mózes 20:7–12).
Mégsem lettek kizárva a versenyből, hanem Isten dicséretében részesültek a hitükért (ld. Zsidók 11:39). Hogy lehet ez? Mert beismerték bűnüket, és elnyerték Isten bocsánatát.
Más szóval: elestek, de újra felálltak. Ha elesel, te is felkelhetsz újra. Életutunknak része ez a hit.
Ha padlón maradsz, azzal elfogadod a kudarcot – ha felállsz, azzal aktiválódik a hited!
