Minden olyan dolog iránt érdeklődést kell mutatnunk, amely megmutat valamit Teremtőnkből.
A Szentírás Isten írott kinyilatkoztatásaként definiálja önmagát, de a matematika is feltárja előttünk Isten személyiségének egy sajátos dimenzióját, miképpen a művészet vagy a tudomány is.
A Bibliában ez áll: „Isten igen nagy bölcsességet és értelmet adott Salamonnak. [...]
Háromezer példabeszédet mondott, és ezeröt éneket szerzett.
Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól kezdve a falból kinövő izsópig, és beszélt az állatokról,
a madarakról, a csúszómászókról és a halakról.
Jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák Salamon bölcsességét, sőt a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről” (1Királyok 5:9; 12–14).
Salamont minden érdekelte, és széleskörű tudásának köszönhetően olyan mély bölcsességre tett szert, hogy „jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák”, mi több, „a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről”.
Salamont minden érdekelte, és széleskörű tudásának köszönhetően olyan mély bölcsességre tett szert, hogy „jöttek is az emberek minden nép közül, hogy hallgassák”, mi több, „a föld királyai közül is mindazok, akik hallottak bölcsességéről”.
Isten országának Lélekkel teljes polgáraiként nem arra hívattunk, hogy kerüljük a kultúrát,
hanem hogy ismerjük meg és terjesszük.
„Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják.”
„Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják.”
Tetszik Istennek, amikor olyasvalamire jövünk rá vagy olyasvalamivel találkozunk,
ami újdonság a számunkra – még ha egyébként köztudomású dologról van is szó.
Avagy nem így reagálunk talán szülőként is, amikor új felfedezést tesz a gyermekünk?
Ha újra meg újra megfelelő kérdéseket teszel fel Istennek, meg fogod kapni rájuk a megfelelő választ.
