(Zsoltárok 23:2 Károli)
Még ha helyesen élsz és mindent jól csinálsz is, az élet akkor is kimerítő lehet.
Még ha helyesen élsz és mindent jól csinálsz is, az élet akkor is kimerítő lehet.
Néha nem attól merülsz ki, mintha bármi rosszat tettél volna, egyszerűen csak azért, mert itt élsz, ezen a bolygón.
A világ, a test és az ördög kombinációja elszívja belőled a spirituális vitalitást, ha hagyod.
Imádkozni próbálsz, de nem jönnek szavak. Tudod, hogy olvasnod kellene a Bibliádat, de amikor megpróbálod, összefolynak a betűk a szemed előtt, és nem érted, amit olvasol.
Nincs kedved lelki embereket hallgatni, különösen akkor, ha gyanítod, hogy csak tettetik pozitív szemléletüket. Istentisztelet közben végigcsinálod a mozdulatokat, bólogatsz és áment mondasz, a lelkedet mégis üresnek érzed.
Dávid, aki pásztor volt, azt mondta, hogy Isten „nyugtat” minket. Miért?
Dávid, aki pásztor volt, azt mondta, hogy Isten „nyugtat” minket. Miért?
Mert mint a birkák, folyton elkószálnánk mindenfelé, és kifárasztanánk magunkat.
Figyelj meg két dolgot, amire Dávid rámutat:„Füves legelőkön nyugtat engem…”
Figyelj meg két dolgot, amire Dávid rámutat:„Füves legelőkön nyugtat engem…”
A füves legelők friss táplálékot jelentenek. Mindennap friss lelki táplálékra van szükséged Istentől az imádság és Igéjének olvasása által. Nemcsak a kenyér penészedhet meg, ez a lelki életünkkel is megtörténhet.
„…csendes vizekhez terelget engem.” A csendes szó azt jelenti, hogy nyugalomra és elmélkedésre van szükségünk. „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11).
„…csendes vizekhez terelget engem.” A csendes szó azt jelenti, hogy nyugalomra és elmélkedésre van szükségünk. „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsoltárok 46:11).
Csak úgy ismerhetjük meg bensőségesen Istent, csak úgy érezhetjük vezetését, csak úgy tudunk meríteni az erejéből, ha csendben vagyunk.
