Elhívás vagy kényelem? Te döntesz!
A Biblia ezt mondja: „Táré fogta fiát, Abrámot…, és elindult velük Úr-Kaszdímból, hogy Kánaán földjére menjen. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek” (31. v.).
Egy keresztyén szerző így ír: „Táré egy darabig elkísérte Abrámot a Kánaánba vezető úton, de aztán megállt (…)
Táré családjának története Úr városában, a gazdagság és az oktatás, valamint a bálványok földjének központjában kezdődött.
Később elindultak azon az úton, amely Hárán városán át vezetett lefelé Kánaánig (…)
Táré, Abrám apja számára azonban Háránban véget ér az út.
A bibliai beszámolókból tudjuk, hogy Hárán nagyon hasonló volt Úr városához.
Ott is hatalmas vagyon és tömérdek bálvány volt. Mi történt itt? Lehet, hogy (…)
Táré ezt gondolta magában: »Ha ennél tovább megyek, mindenemet elveszíthetem.
A bálványaimról legalábbis biztosan le kellene mondanom.« Úgyhogy inkább a kényelmet választotta. Abrám ezzel szemben igent mondott az elhívásra.”
Neked is meg kell hoznod ezt a döntést, és ráadásul nem is egyszer.
Neked is meg kell hoznod ezt a döntést, és ráadásul nem is egyszer.
Ahogy változnak a körülményeid, ahogy haladsz előre az életutadon, döntened kell, hogy Istennel tartasz-e az ismeretlenbe, vagy letelepszel és ott maradsz az ismerős környezet biztonságában.
Táré letelepedett, Abrám továbbment.
Semmit sem kell tenned ahhoz, hogy Isten szeressen, de ha áldásaiban szeretnél járni, ki kell lépned a komfortzónádból.
Te hogy döntesz? Semmit sem kell tenned ahhoz, hogy méltó légy Isten szeretetére és kegyelmére – ezek ajándékok. Ám ahhoz, hogy Isten áldásában járhass, az elhívásodat kell választanod a kényelem helyett.
Semmit sem kell tenned ahhoz, hogy Isten szeressen, de ha áldásaiban szeretnél járni, ki kell lépned a komfortzónádból.
