Pál ezt írja: „…ne gondoljátok magatokat többnek, mint amennyinek gondolnotok kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.
Mert ahogyan egy testnek sok tagja van, de nem minden tagnak ugyanaz a feladata, úgy sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.
Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is…” (Róma 12:3–6).
Pál erre a fontos alapelvre mutat rá: ne viselkedj elitista módon!
Ha elitista vagy, szembe kell nézned azzal az igazsággal, hogy minden előny vagy kegy, amit élvezel, Isten ajándéka (ld. 1Korinthus 4:7).
Bármit is kaptál Istentől, bármit is engedett véghez vinned, azt soha nem szabad önmagad felmagasztalására használnod.
Még ha úgy gondolod is, hogy mindezt egyedül érted el, olvasd el és szívleld meg a következőket: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.
Az az indulat legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt: aki Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és emberként élt; megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb” (Filippi 2:3–9)!
