Olvasd el ezt: „Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz!” (3. v.) Ki mondta ezt? A világmindenség Istene!
Mit gondolsz, mekkora esélyed lenne arra, hogy kapcsolják neked telefonon valamelyik ország elnökét? Semekkora!
Istennel viszont beszélhetsz – bármilyen legyen is a képzettséged, neveltetésed, etnikai háttered vagy anyagi helyzeted –, mert ő szóba áll veled!
Ráadásul nemcsak azt ígéri, hogy felelni fog az imáidra, hanem azt is, hogy „rejtett dolgokat” jelent ki neked, „melyekről még nem tudsz”.
Néha ezt mondjuk: „A bizonytalanság az, ami igazán rémisztő.”
Néha ezt mondjuk: „A bizonytalanság az, ami igazán rémisztő.”
Vállalatok szűnnek meg, és elbocsátják a dolgozóikat.
A rutinjellegű orvosi ellenőrzéseken halálos betegségeket diagnosztizálnak.
Terroristák fenyegetik a biztonságunkat, a politikusok pedig visszaélnek a bizalmunkkal.
Egy kisfiú így imádkozott: „Uram, áldd meg anyát, apát, a kistestvéremet és engem! És Uram!
Vigyázz magadra, mert ha veled történik valami, mindannyiunknak annyi!”
Ezt mondod: „Nem vagyok biztos benne, hogy valaha is szólt hozzám Isten.”
Ezt mondod: „Nem vagyok biztos benne, hogy valaha is szólt hozzám Isten.”
Ha keresztyén vagy, akkor legalább egyszer biztosan szólt hozzád, ha pedig egyszer már szólt, akkor másodszor is fog.
Neked viszont beszélned kell Istenhez, és hagynod, hogy ő is beszéljen hozzád igéjén és a benned lakozó Szentlelken keresztül. Isten néha azért vár egy-egy imameghallgatás előtt, mert a vonal mindkét végén munkálkodik: azon a dolgon is, amiért imádkoztál, és benned is, hogy felkészítsen a fogadására.
Ez a második pedig néha tovább tart, mint az első. Ahogy a régi ének* mondja:
„Gyakran nyugtalan a lelkünk / tévesek az útjaink / Mert nem vittük hő imában / Isten elé dolgaink.”
