Láttad már valaha, hogyan lesz egy kupac agyagból valami csodaszép dolog?
Az agyag nem tudja magát megváltoztatni, ez a hatalom a fazekas kezében van.
Ézsaiás azt mondja: „Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk, kezed alkotásai vagyunk mindannyian.”
Ez azt jelenti, hogy nem kell életed hátralevő részét félelmekkel és gátlásokkal küszködve leélned, Isten meg tud változtatni.
Még ha egész eddigi életedben aggodalmaskodó voltál is, többé nem kell aggódnod. Mi van akkor, ha szegénységbe vagy előítéletek közé születtél? Nem kell, hogy így is halj meg.
Honnan veszed, hogy nem tudsz megváltozni? Honnan erednek az ilyen megjegyzések, mint: „nekem már csak ilyen aggódós természetem van”, vagy: „én mindig borúlátó leszek, én már csak ilyen vagyok”, vagy: „családomban mindenki alkoholista és kábítószerfüggő volt, én sem leszek sosem szabad”?
Mondanál ugyanilyen megjegyzéseket a testedre is, ha megbetegszik? „Nekem a törött láb a természetem, nem tehetek róla.” De tehetsz ellene!
Ha a testedben valami rosszul működik, orvoshoz fordulsz vele.
Nem kellene ugyanezt tenned a bűnös vágyakkal, negatív hozzáállással és önző szóáradatokkal is? Amit a világ csupa ócska vacaknak lát, azt Isten értékes kincsnek tekinti.
Ő kezébe vesz, mint a fazekas, megformál, és megbecsülésre méltó edényt készít belőled (ld. 2Timóteus 2:21).
Csak annyi a dolgod, hogy életedet az ő kezébe tedd.
Szoktuk énekelni: „Minden szerinted legyen, Uram! Te vagy a mester, én az agyag.”
Ha felhagysz azzal, hogy megpróbáld magadat megváltoztatni, és átadod magadat Istennek, akkor jön el az igazi és tartós változás.
