AZ AGGODALMASKODÁS ELLENSZERE (4)❤️

„Mert erős vára vagy a nincstelennek, erős vára a szegénynek a nyomorúságban” 

(Ézsaiás 25:4)

Ha aggódni kezdesz a jövő miatt, jusson eszedbe, mi mindenen vitt már keresztül Isten! 

Olyan helyzetekben, amelyekről azt hitted, nem fogod túlélni, ő segített boldogulni, igaz? 

Semmi sem választhat el az ő szeretetétől (ld. Róma 8:38–39). 

Aggodalmaskodásunk azonban megfoszthat attól a biztonságtól, amit Isten szeretete nyújt. 

Joyce Meyer írta: „Olyan ember voltam, aki mindent meg akart érteni, mert ettől úgy éreztem, 

én irányítok. Rosszul éreztem magam az olyan helyzetekben, amikor valamit nem tudtam. 

Egész nap olyan gondolatok jártak a fejemben, mint például: Miért viselkedtem így? 

Vajon mit gondol X. Y. arról, hogy új autót akarok vásárolni? 

Miért nem válaszolt még Isten az imámra, amelyben munkahelyi előléptetést kértem? 

Talán valamit rosszul csinálok, vagy nincs elég hitem? 

Úgy tűnt, sohasem fogynak a miértek a fejemben, és ettől nyomorúságosan éreztem magam. 

Az elmém mindenféle hívatlan vendégnek (kínzó gondolatoknak) adott otthont, egyszerűen azért, 

mert soha nem mondtam nekik nemet. 

Tűnődtem, érveltem, aggódtam, tépelődtem, képzelődtem, és annyira szorongtam, 

hogy teljesen kimerültem. (…) 

Isten akkor megmutatta, hogy a megértés kényszerének rabja vagyok, és ezt el kell engednem. 

Nem történt meg egyik napról a másikra, de minden alkalommal, amikor elindult a fejemben a szokásos roham, azt mondtam: »Nem fogok aggódni, nem próbálok mindenáron rájönni a válaszra«

 – és fokozatosan képes lettem Istenre bízni az életemet.”

Isten ma a te gondviselőd, vezetőd, tanácsadód, védelmeződ szeretne lenni. 

Állj hát rá igéjére, mely ezt mondja: „Mert erős vára vagy a nincstelennek, 

erős vára a szegénynek a nyomorúságban, oltalom a zivatarban, árnyék a hőségben” 

(Ézsaiás 25:4).

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=Qr_TByNS6Jg

AZ AGGODALMASKODÁS ELLENSZERE (3)❤️

„❤️Ne aggódjatok tehát…” (Máté 6:31)

Jó, ha van célod és van terved annak elérésére. 

Nem jó viszont minden lehetséges dolgot előrevetíteni, és aggódni minden miatt, ami elromolhat. 

Ez aggodalmaskodás, és ennek nincs helye Isten megváltott gyermekének az elméjében! 

„Ne aggódjatok tehát, és ne kérdezgessétek: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? 

– vagy: Mit öltsünk magunkra? 

Ilyesmikért a pogányok törik magukat; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 

Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek. 

Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6:31–34)

Ezt az igeszakaszt össze lehet foglalni egyetlen sorban: 

„Mindennap bízz abban, hogy Isten gondoskodik rólad, és hagyd abba a jövő miatti aggodalmaskodást!” 

A pusztai vándorlás idején Isten minden reggel egy napra való mannát adott az izraelitáknak. 

Ha megpróbáltak többet gyűjteni, megromlott. Isten üzenete egyszerű volt: 

„Én vezetlek, és mindennap gondoskodni fogok rólad.” 

Az aggodalmaskodás felemészthet. Amikor tehát aggódsz, támaszkodj erre az igére: 

„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. 

Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:22–23)!

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=Py5OgGEU1v8

AZ AGGODALMASKODÁS ELLENSZERE (2)❤️

„❤️Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsoltárok 55:23)

Hannah Whitall Smith számol be egy körülbelül száz évvel ezelőtti esetről, mely ma is épp olyan aktuális, mint a holnap reggeli újság. Egy szekerező földműves észrevett egy nehéz zsákot cipelő férfit, 

ezért felajánlotta, hogy elviszi egy darabon. Az idegen elfogadta a lehetőséget és felszállt a szekérre. 

Ám miközben haladtak, ő tovább görnyedezett a hátán cipelt zsák súlya alatt. 

A földműves megszólította: „Miért nem teszed le azt a zsákot?” 

Az idegen így válaszolt: „Az túl nagy kérés lenne. Hálás vagyok, hogy viszel engem, 

de soha nem várnám el tőled, hogy a zsákot is cipeld.”

Ezt tesszük mi is, amikor elfogadjuk Istentől az üdvösség ajándékát, de ragaszkodunk ahhoz, 

hogy minden terhünket magunk cipeljük. „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! 

Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” (Zsoltárok 55:23) 

Isten nem fog cselekvésbe addig, amíg át nem adod neki a problémádat; akkor kezd munkába, 

amikor felkérést kap. 

Mi addig várunk, míg szétesünk, aztán csodálkozunk, hogy Isten miért nem segít.

 „Nem kapjátok meg, mert nem kéritek” (Jakab 4:2). Kérted már Isten segítségét? 

Letetted az ő kezébe a problémát bízva abban, hogy ő megoldja a javadra, és vársz türelmesen, míg megteszi? Ez nem passzivitást jelent, nem azt, hogy csak ülsz ölbe tett kézzel. 

Azt kell tenned, amit helyesnek tartasz és amiben békességed van. 

Tanuld meg felismerni, mi a te részed és mi Isten része, így megkíméled magad a kikerülhetetlen kudarctól, amikor azt próbálod megtenni, amire csak Isten képes!

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=paVSNHL-_SA

AZ AGGODALMASKODÁS ELLENSZERE (1)❤️

,,❤️Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Péter 5:7)

A szorongás nem más, mint túlzott aggodalmaskodás. 

Ha nem vigyázunk vele, megfoszthat az olyan fontos dolgoktól, mint az önbizalom, az öröm, 

a békesség, a humor és a perspektíva.
A szorongás abból ered, ha megszállottan foglalkoztat valami: próbálod megérteni,
mi történt; bele akarsz látni az emberek gondolataiba; nehezedre esik döntést hozni.

„Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! 

Minden utadon gondolj rá és ő egyengetni fogja ösvényeidet.” (Példabeszédek 3:5–6)

A bizalom azt jelenti: készek vagyunk együtt élni megválaszolatlan kérdésekkel és megelégszünk azzal a tudattal, hogy Isten tudja, amit mi nem tudunk. Soha nem fogod tudni az összes választ.
Soha nem fogod tökéletesen megérteni a dolgokat.
Még Pál apostol is elismerte, hogy „töredékes az ismeretünk” (1Korinthus 13:9).

A szorongásból való gyógyuláshoz szükség lehet orvos vagy egészségügyi szakember segítségére,
de az első lépés az, hogy elfogadjuk a következő három dolgot: először is, hogy Isten mindent tud; másodszor, hogy Isten soha semmin nem lepődik meg; harmadszor, hogy Isten mindenre tud megoldást.
Két lehetőséged van tehát: vagy magad hordozod a terhet, vagy odaadod Istennek.

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Péter 5:7)

Minden gondodat, minden aggodalmadat egyszer s mindenkorra!
Türelemre és gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy megtanulj így élni, ezért ne várj egyik napról a másikra bekövetkező csodát!
A titok abban rejlik, hogy eggyel többször add át az aggodalmaidat Istennek, mint ahányszor visszavetted! Tanuld meg rajtakapni magad az aggodalmaskodáson!

Amikor a szorongás támad, mondd: „Uram, ez nem az enyém, hanem a tiéd.
Szóval neked adom.” Próbáld ki ezt a következő harminc napban, és figyeld, mi történik!

Meghallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=-1xrOpJrhKc