Olvassuk el, mit mondott Isten az ígéret földjére lépő szülőknek: „Őrizkedj azért, és vigyázz nagyon magadra, hogy meg ne feledkezz azokról, amiket saját szemeddel láttál, és ki ne vesszenek emlékezetedből, amíg csak élsz! Ismertesd meg azokat fiaiddal és unokáiddal is” (9. v.)!
Figyeld meg a sorrendet: az első felhívás az, hogy „vigyázz nagyon magadra”, és csak azután jön,
hogy „ismertesd meg azokat fiaiddal”! Az, hogy mennyire tudod befolyásolni és formálni a rád bízott gyermekeket, attól függ, hogy mennyire tartanak hitelesnek téged.
Ha az életedet vezérlő elvek örömöt, békességet, erőt, kedvességet, önfegyelmet és sikert eredményeznek, elkezdenek komolyan venni – csak el ne szalaszd az alkalmas időt!
Bizonyos készségeket a kora gyermekkorban lehet megtanulni, később már jóval nehezebb.
Elgondolkodtál azon valaha is, hogy miként tudnak elsajátítani az óvodások olyan könnyen bármilyen nyelvet hallás után, ráadásul tökéletes kiejtéssel?
Elgondolkodtál azon valaha is, hogy miként tudnak elsajátítani az óvodások olyan könnyen bármilyen nyelvet hallás után, ráadásul tökéletes kiejtéssel?
Tizenöt évvel később már sokkal több erőfeszítésükbe telik kiadni ugyanazokat a hangokat.
Azért van ez így, mert a kisgyermek gégéje még bármilyen alakot fel tud venni, amelyre az általa tanult hangok képzéséhez szükség van, ám azután rögzül a begyakorolt pozíciókban, ez pedig lehetetlenné teszi, vagy legalábbis megnehezíti, bármilyen más hang kiadását a későbbiekben.
Hasonló a gyermek hozzáállása is a szülői vezetéshez és a gondozók útmutatásához.
Ezért annyira fontos a feltétel nélküli szeretet és a következetes otthoni tanítás és szigor kiegyensúlyozott párosával „formálni az akaratot” óvodás- és kisgyermekkorban.
Ha elszalasztod ezt a lehetőséget, nehezebbek lehetnek a tinédzserévek, mint kellene.
