1 rész -
„Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem.” (Galata 2:20)
Kálvin János így fogalmazta meg a megadást: „Nincs más akaratom, nincs más bölcsességem, követem az Urat, bárhová vezet.”
Ahhoz, hogy ezt megtedd, szembe kell nézned legnagyobb félelmeddel: ki kell engedned kezedből az életed irányítását. Kapóra jön, ha Jézus ott ül az anyósülésben, amikor szükségünk van rá.
„Uram, beteg lettem, segítségedre van szükségem.
Nehéz helyzetben vagyok a munkahelyemen, és szeretném, ha másképp mennének a dolgok. Aggodalmaskodom, kérlek, adj lelki nyugalmat! Szomorú vagyok, jól jönne egy kis reménység. Közel a halálom, és biztos szeretnék lenni abban, hogy a mennybe megyek.”
De ha arról van szó, hogy átadjuk a kormányt Jézusnak, akkor már nem vagyunk ilyen biztosak a dologban, mert ez azt jelenti, hogy többé nem a mi kezünkben van az irányítás. Például, ha ő vezet, akkor a pénztárcád többé nem a te kezedben van.
Nem mondhatod: „Majd adok valamikor, amikor kedvem lesz a bőkezűséghez, de fenntartom a jogot, hogy megtartsam magamnak, amit akarok.” Nos, ez most már Jézus pénze.
Ha engeded, hogy Jézus vezessen, akkor az egód többé nem a te kezedben van.
Nincs jogod többé kielégíteni minden énközpontú törekvésedet és becsvágyadat!
Ez most már az ő élete!
Most már a szád sem a te irányításod alatt van. Nem pletykálhatsz, nem hízeleghetsz, többé nincs jogod ravaszkodni, kárhoztatni, hazudni, káromkodni, dühöngeni, csalni, megfélemlíteni, manipulálni, túlozni, kertelni. Ez most már nem a te szád – hanem Jézus szája!
Nos, a kérdés: utasnak hívtad Jézust, vagy ő vezet? A mai üzenet számodra: add meg magad Istennek!
Add meg magad Istennek! (2)
„Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!” (Máté 16:24)
A megadás nem azonos a passzivitással. Isten életedre vonatkozó akarata megkívánja, hogy használd a kreativitásodat, hozz döntéseket, és kezdeményezz dolgokat.
A megadás nem azt jelenti, hogy lábtörlő vagy; sem azt, hogy fatalistaként beletörődsz a körülményekbe.
Gyakran azt jelenti, hogy küzdened kell a fennálló helyzet ellen.
Nem jelenti azt, hogy többé nem kell használnod az eszedet, nem kell feltenned kérdéseket, vagy nem kell kritikusan gondolkodnod.
A megadás nem az élettel megbirkózni képtelen, gyenge emberek mankója.
Sokkal inkább annak örömteli és önkéntes elismerése, hogy van Isten, és nem te vagy az isten.
Az ő céljai bölcsebbek és jobbak, mint a te vágyaid. Jézus nem azért jött, hogy a te akaratodnak megfelelően átrendezze az életed külsőségeit; ő azért jött, hogy a belső életedet rendezze át úgy, ahogy Isten akarja. A megadásban elengeded az életedet. Elismered, hogy többé nem te vagy a világmindenség középpontja, és megadod Istennek az őt megillető helyet. Behódolsz neki.
Felajánlod engedelmességedet. Azt teszed, amit ő mond.
Jézus nagyon világosan fogalmazott: „ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24). Hogyan lehet az életed termékeny és gyümölcsöző? Ha naponta meghalsz önmagad számára. D. L. Moody azt mondta, hogy a világ még nem látta igazán, hogy mire képes Isten egy olyan emberrel, aki teljesen megadja magát neki.
Ma térdelj le, és imádkozz így: „Uram, végy a kezedbe, rázz meg, törj össze, és formálj olyanná, amilyennek te akarsz látni!” Az ilyen imára biztosan válaszol.
Add meg magad Istennek! (3)
„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!” (Zsoltárok 143:10)
A megadás által olyan erőt kapsz, amihez semmilyen más módon nem jutnál hozzá.
Olyan szabadságot kapsz, amit másképp sohasem ismernél. A 12 lépéses program a függőségekből szabadulni akarók gyógyulását segíti. De a tizenkét lépés lényegében van egy nagy paradoxon.
A tizenkét lépés közül egyik sem mondja: „Most próbálkozz nagyon erősen, hogy ne igyál!”
Sőt, azt sem: „Határozd el, hogy nem iszol!” Érdekes módon ez a jól bevált nagyszerű program soha nem kéri az emberektől, hogy határozzák el, hogy felhagynak az életüket pusztító függőséggel.
Az akaraterő mozgósítása helyett a tizenkét lépés követői átadják akaratukat Istennek.
Ha a problémádat az akaraterőd segítségével akarod leküzdeni, akkor vereséget fogsz szenvedni.
De ha átadod akaratodat Istennek, a szabadulás lehetségessé válik.
A megadás, amit mi vereségnek gondolunk, valójában az egyetlen út a győzelemhez.
Ez nem csupán az alkoholra és a kábítószerre igaz, hanem általában a bűnre.
Miért vall kudarcot az akaraterőnk? Az anonim alkoholisták nagykönyve szerint, amikor az ivásról van szó, azt mondjuk és úgy is érezzük, hogy „soha többé”. Aztán mégis megtesszük.
Miért? „Bizonyos helyzetekben képtelenek vagyunk felidézni a fájdalmas megaláztatásokat, melyeket akár csak egy héttel korábban átéltünk… Az italfogyasztás szinte biztosra vehető következményei nem jutnak eszünkbe, hogy elriasszanak minket.
Ha ilyen gondolatok felmerülnek, azok homályosak, és könnyen helyettesíthetők azzal a régi, elcsépelt gondolattal, hogy ez alkalommal kezelni tudjuk a helyzetet.”
Ezért a mai üzenet számodra ez: add meg magad Istennek!
Add meg magad Istennek! (4)
„Szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul” (Róma 12:1)
Pál azt írja: „kérlek azért titeket, testvéreim, az Isten irgalmasságára, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző áldozatul.”
A zsidó áldozati szertartás során egy állatot öltek meg, melynek a testét az oltárra tették, és ott elégették. Mi történt volna, ha élő állatot helyeztek volna az oltárra és ráparancsoltak volna, hogy maradjon ott, amíg elég? A jószág bizonyára leugrott volna! Pál azonban arra biztat, hogy másszunk vissza az oltárra, adjuk meg magunkat minden nap, minden percben.
Abban a pillanatban úgy érezzük, mintha meghalnánk, de valójában egyedül így lehet élni.
Tegyük fel, hogy valaki felbosszant. A helyzet bonyolult, ezért nem is tudod, hogyan reagálj.
Az elméd különösebb erőfeszítés nélkül megtelik mindenféle rossz gondolatokkal.
Abban a pillanatban nem tudod, mit kellene tenned. De Isten tudja, és ha megadod magad neki, megmutatja, hogyan reagálhatsz kegyelemteljesen. A számodra vonzónak tűnő lehetőségeket – a konfliktuskerülést, a másik ember kerülését, a pletykát vagy a robbanást – add át Istennek.
Ha a fájdalom mély, a bosszúszomjas fantáziálások öt perc múlva visszatérnek.
Újra meg kell adnod magadat Istennek. De most már kicsit hamarabb felismered ezeket az fantáziákat, és a megadásod is egy kicsit hosszabb ideig tart.
Ha megtanulod megadni magad Istennek minden egyes helyzetben, többé nem kell megadnod magad a saját ösztöneidnek.
Elveszítesz egy életet, de nyersz helyette egy másikat – egy sokkal jobbat!
Végeredményben kiderül, hogy amit elvesztettél, azt nem is lett volna érdemes megtartani.
Add meg magad Istennek! (5)
„Ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.” (Márk 14:36)
Mivel a megadás szorosan összefügg az akaratunkkal, gyakran ára van. Lehet, hogy úgy érzed, odaszántad magad Istennek, de amikor cselekvésre kerül a sor, rájössz, hogy megadásod csak felszínes.
Jézus előre látta ezt, ezért gyakran rámutatott olyan területekre, ahol az adott személynek meg kellett adnia magát. A házasságtörésen ért asszonynak ezt mondta: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!” (János 8:11). Ez azt jelenti, hogy szexuális vágyaidat és késztetéseidet is át kell adnod Istennek.
Sok esetben a megadás a pénzre vonatkozik, mert a pénz a bizalomról és az irányításról szól. Egy gazdag üzletembernek, aki követni akarta őt, Jézus ezt mondta: „menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között” (Márk 10:21). A gazdag ifjú azonban erre nem volt hajlandó.
A megadás gyakran magában foglalja a kitárulkozást valamivel kapcsolatban, legyen az neheztelés, valamilyen hozzáállás, szokás vagy bűn. Előfordulhat, hogy miközben egy megbízható barátoddal beszélgetsz, Isten arra késztet, hogy mondd el neki, amivel régóta küszködsz, vagy amiben elbuktál. Ne lepődj meg, ha azonnali reakciód az, hogy: "Semmi esetre sem!". Máskor valakivel beszélgetve úgy érzed, hogy szembesítened kell őt valamivel, és emiatt kényelmetlenül érzed magad. A kérdés ilyenkor az: megadod-e magad, ha a megadás azt jelenti, hogy valami kényelmetlent kell tenned? Ha kényelmes lenne, nem kellene hozzá megadás!
A megadás legnagyobb példája Krisztus, amikor így imádkozik a Gecsemáné-kertben: „Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied” (Lukács 22:42). Ez volt mind közül a legnehezebb imája, ez indította el rendeltetésének betöltésére. Csodálatos, hogy a megadás imája az az ima, ami elhozza Isten erejét!
