Ha sérülés ér, könnyen falakat emelünk magunk köré. De vigyázz, a védőfal kőszívűvé tehet!
A kőszív ellenálló, közönyös, semmi sem hatja meg és áthatolhatatlan még Isten számára is. Kristin Armstrong keresztyén szerző írja: „Egyetlen dolog fájdalmasabb és jár súlyosabb következményekkel, mint az összetört szív, a jéggé dermedt szív.
Pál figyelmeztet, ne hagyjuk, hogy megkeményedjen a szívünk. »Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tudatlanságukban, és megkeményedett a szívük« (Efezus 4:18).
A lágy szív nem gyenge vagy naiv. Éppen ellenkezőleg, a bölcsesség, a tapasztalat és a hit erős szívet teremt, amelyet az együttérzés tesz viharedzetté és az irgalom fűszerez.
A kemény szív nem védett attól, hogy befalazta magát a sérülésébe, ez a védtelenség fájdalmasan nyilvánvaló mindenki számára, kivéve a szív gazdáját […].
Egy olyan hétvége után, amelyen egyik fájdalmas próba ért a másik után, könnyek között hívtam fel a legjobb barátomat. »Miért nincs ennek vége?
Mekkora erőt vár el tőlem Isten?
Nem bírom tovább!« Istenfélő barátnőm azt válaszolta: »Talán épp fordítva van.
Elég erős vagy. Isten azt akarja, hogy a szíved lágy legyen és nyitott.
« Erre nem is gondoltam. A szívfájdalomra, árulásra vagy szégyenre válaszként könnyen kőszívet fejleszthetünk ki magunkban.
Úgy gondoljuk, hogy ez megvéd minket a további fájdalmaktól.
A kővel viszont az a baj, hogy nem érez semmit – sem fájdalmat, sem szeretetet.
Ez egy csapda, amely önvédelemnek tűnik, de valójában önpusztítás. [Isten] hússzívet akar adni neked.
Az ő szeretetével ki tudsz emelkedni a veszteség fájdalmas időszakából egy olyan szívvel, amely engedelmes, puha, mint egy szivacs, és készen áll arra, hogy elfogadja az ajándékokat, amelyeket Isten tartogat számodra.”
