Az élet értelmét keresed?

„💓Láttam, hogy mindaz, amit véghezvisznek a nap alatt, csak hiábavalóság és hasztalan erőlködés.,, (Prédikátor 1:14)

Azt gondolod, hogy ha több pénzed lenne vagy nagyobb sikert érnél el, boldog lennél? 

A teniszcsillag Boris Becker így vallott: „Addigra már kétszer nyertem Wimbledonban – egyszer a legfiatalabb versenyzőként. Gazdag voltam. Mindenem megvolt (…) 

Ugyanaz a régi nóta, mint azoknál a híres filmszínészeknél és popsztároknál, akik öngyilkosok lesznek. Mindenük megvan, mégis szörnyen boldogtalanok. Nekem sem volt belső békém.”

Salamon ugyanerre a felismerésre jutott. „Láttam, hogy mindaz, amit véghezvisznek a nap alatt, csak hiábavalóság és hasztalan erőlködés.”

 Salamon vallással, oktatással, pénzzel, közberuházásokkal, hírnévvel, kreatív írással és érzéki gyönyörökkel is próbálkozott:

 „Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. 

Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem… 

De amikor szemügyre vettem minden művemet, amelyet kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság...” (Prédikátor 2:10–11).

A prédikátor könyvének utolsó fejezetében fogalmazta meg végső felismerését: amit keresett: 

„Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!” (Prédikátor 12:13). 

Salamon rájött, hogy nem dolgokra, hanem kapcsolatokra kell alapoznia az életét, ezek közül pedig az Istennel való kapcsolat az első és legfontosabb. 

„De hogyan találjam meg Istent?” – kérdezheted. Krisztuson keresztül! 

Jézus ezt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam” (János 14:6). Ha Jézus Krisztusba veted a bizalmad, már ma sorsfordító kapcsolatba kerülhetsz Istennel.

Az életben nem a dolgok számítanak igazán, hanem a kapcsolatok, azok közül is az Istennel való kapcsolatod a legfontosabb.

Barátság❣️

„💓Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.” (Példabeszédek 17:17)

Jónátán volt apja, Saul trónjának jogos örököse, ám Isten Dávidot hívta el Izráel következő királyának. Már a kezdetektől úgy tűnt, elkerülhetetlenül összeütközésbe kerülnek. 

Barátságukkal mindent kockára tettek, hiszen köztudott volt: végül csak egyikük uralkodhat. Hogyan kezelték ezt a helyzetet? 

Versengtek, gyanakodtak, féltékenykedtek egymásra? Nem, mivel egyiküket sem hajtották személyes ambíciók.

A Bibliában ez áll: „Szövetséget kötött Jónátán Dáviddal… 

Levette Jónátán a köpenyét, és Dávidnak adta, sőt a ruháját meg a kardját, az íját és az övét is” (1Sámuel 18:3–4). 

Ezek voltak Jónátán legbecsesebb értéktárgyai. Mégis kész volt mindent kockára tenni Dávidért, noha apja, Saul figyelmeztette: sosem ülhet trónra, amíg Dávid él (ld. 1Sámuel 20:31). 

Dávid ugyanígy kockáztatta az életét, amikor a filiszteusok ellen harcolt Saul és Jónátán oldalán, hogy erősítse királyságukat.

A történet lényege a következő: egy igaz barát akkor is melletted van, amikor inkább máshol lenne. 

Ahogy egy híresség mondta: „Sokan szeretnének beülni mellénk a limuzinba, de inkább olyasvalakire vágyunk, aki hajlandó buszra szállni velünk, amikor a limuzin lerobban.” 

„Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik” – mondta Salamon. 

Mikor adtál utoljára hálát Istennek az igaz barátaidért? Mitől különlegesek a számodra? 

Ne feltételezd, hogy biztosan tudják, mennyire értékeled őket, hanem mondd el nekik! 

És még egy gondolat: ha igaz barátokra vágysz, légy te is azzá!

Az igaz barátaiddal a legrosszabb napjaidon fogsz találkozni.