A Biblia harcászati kifejezésekkel írja le a keresztyén életet: harc, küzdelem, győzelem, célra törés, felülkerekedés, diadal. Szellemi harcot vívsz, akár tudatában vagy ennek, akár nem; ezért erősítésre és támogatásra van szükséged.
Amikor keresztyénné lettél, Isten seregébe álltál be.
Képzeld el, hogy elmész egy toborzóirodába, mert be akarsz lépni a seregbe.
Azt mondják: „Nagyszerű! Itt írd alá!” Mire te azt mondod: „Várjanak!
Van egy kikötésem: nem akarom elkötelezni magam egyetlen szakasz mellett sem.
Szabad átjárást szeretnék. A hadsereg tagja leszek, de nem akarok elköteleződni egy bizonyos csapattest mellett.
Ha a csata túl hevessé válik az egyik területen, átmegyek egy másik területre, és csatlakozom egy másik szakaszhoz. Ha nem tetszik az egyik szakasz parancsnoka, csatlakozom egy másik szakaszhoz.”
Szeretnéd, ha egy ilyen ember lenne melletted a harcban? Persze, hogy nem!
Szeretnéd, ha egy ilyen ember lenne melletted a harcban? Persze, hogy nem!
Pedig ma sok keresztyén így viszonyul Isten seregéhez.
Egyik gyülekezetből a másikba mennek át, alig vagy egyáltalán nem kötelezik el magukat a keresztyének egy bizonyos csoportja iránt.
Így aztán miközben mások a csatát vívják, ők engedély nélkül távol maradnak.
A Bibliában nincsenek lézengő hívők. A templomba járás és az egyháztagság közötti különbség ugyanaz, mint a házasság és az együttélés között: az elkötelezettség.
A Bibliában nincsenek lézengő hívők. A templomba járás és az egyháztagság közötti különbség ugyanaz, mint a házasság és az együttélés között: az elkötelezettség.
A közösség görög szava a koinónia, ami azt jelenti, hogy elkötelezettek vagyunk egymás iránt.
Jézus azt mondta: „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (János 13:35).
Márpedig távolról nem lehet igazán szeretni. Légy hát elkötelezett!
