Mózes nyolcvanéves korában kezdte el szolgálatát, Eszter tizenévesként.
A fiatal lány Mordokaj szavainak hallatán könnyen mondhatta volna: „Hadd nőjek fel előbb, hadd mehessek férjhez, hadd szülessenek gyermekeim, hadd váljanak valóra az álmaim, mielőtt kockára teszem az életemet azért, hogy megmentsem a zsidó népet.
” De nem ezt mondta, hanem így szólt: „…bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha el kell vesznem, hát vesszek el!” (Eszter 4:16)
Gyakran előfordul, hogy amit Isten a várakozásod közben végez el benned, fontosabb, mint az, amire vársz. Néha azt hiszed, hogy már készen állsz, de Isten tudja, hogy még nem, ezért kell a hit iskolájába járnod. Itt tanulsz meg hallgatni a tanárra (a Szentlélekre), megtanulod a leckéket, vizsgákat teszel, és elnyered a képesítést, hogy Isten használni tudjon.
Ez nem kényelmes helyzet, de Istent jobban érdekli a jellemed, mint a komfortérzeted.
Nancy Cockrell misszionárius írta: „Isten terve kezdettől fogva ez volt, hogy ide hozzon, hogy itt szolgáld őt, ajándékaid által másokat szolgálva – a mostani helyzetben.
Megadta neked kegyelmét, hogy Krisztus szeretetét és jellemét tükrözd, hogy fény legyél egy elsötétült világban – az ilyen időkben, mint a mostani. Különleges szerepet töltesz be Isten országában, megérintesz embereket olyan módon, ahogy csak te tudsz megérinteni – a mostani időkben.”
Talán Isten épp neked is azt mondja, hogy most jött el a te időd?
