Ruth könyve jól szemlélteti a különbséget azok között, akik – vállalva a kockázatot – kilépnek hitben, valamint akik a félelemre hagyatkozva biztosra mennek, és lemaradnak Isten tökéletes tervéről.
Így kezdődik a történet: „Abban az időben [...] éhínség támadt az országban.
Elment ezért a júdai Betlehemből egy férfi, hogy jövevényként Móáb mezején lakjon.
Vele volt a felesége és két fia” (1. v.). Egy darabig jól mentek a dolgok, míg be nem következett a tragédia: meghalt Elímelek, Naomi férje. Az asszony magára maradt két fiával, akik helybéli lányokat vettek feleségül, Orpát és Ruthot, ám azután a fiúk is meghaltak.
Naomi a gyásztól lesújtva elhatározta, hogy hazatér Betlehembe, két menyét viszont maradásra biztatta, hátha újra férjhez mehetnek és családot alapíthatnak.
Ekkor mutatkozott meg a két lány közötti különbség: Orpa úgy döntött, hogy Móábban marad, noha ott addig csak szívfájdalomban és nehézségekben volt része. Hogy miért?
Ekkor mutatkozott meg a két lány közötti különbség: Orpa úgy döntött, hogy Móábban marad, noha ott addig csak szívfájdalomban és nehézségekben volt része. Hogy miért?
Azért, mert az a hely ismerős volt neki. A komfortzónáján belül maradt.
Nem volt hite ahhoz, hogy maga mögött hagyja.
Ruth ezzel szemben így szólt Naomihoz: „Ahová te mégy, oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, és Istened az én Istenem” (16. v.).
Orpa visszafelé ment, Ruth viszont előre.
Döntése később meghozta a gyümölcsét: Betlehemben találkozott majdani második férjével,
Döntése később meghozta a gyümölcsét: Betlehemben találkozott majdani második férjével,
Bóázzal, aki nem csupán gazdag volt, hanem gondját is viselte Ruthnak.
Ráadásul született egy fiuk, akitől később Dávid király és az Úr Jézus is származott.
Isten a hitet jutalmazza meg, nem a félelmet.
Ez tehát a mai ige: ideje szakítanod a múlttal és továbblépned, mégpedig előre!
.jpg)


