„Visszavonult a pusztába, és imádkozott.” (Lukács 5:16)
Ha többet szeretnél tudni az imádságról, nézd meg Jézus imaéletét:
1) Imádkozott, amikor nőtt a nyomás az életében. „… a híre annál jobban terjedt, és nagy sokaság gyűlt össze, hogy hallgassák, és meggyógyítsa őket betegségeikből. Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott” (Lukács 5:15–16). Amikor úgy gondolod, hogy nincs időd imádkozni, akkor kell a legtöbbet imádkoznod. Az Istentől kapott erőhöz a kulcs az Istennel töltött idő.
2) Imádkozott, amikor fontos döntést kellett hoznia. Mielőtt kiválasztotta legközelebbi barátait, Jézus Atyja tanácsát kérte. „Történt azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt.” (Lukács 6:12–13). Ha jól belegondolsz, az igazság szinte fejbe kólint! Egy esküvő előkészületei egy évet is igénybe vesznek, nem is beszélve a kisebb vagyonról, amit ráköltünk. Döbbenetes, hogy mégsem keressük Isten vezetését, amikor egész hátralévő életünkre párt választunk magunknak. Isten nem csupán a világmindenség teremtője, ő a vezérigazgatója is, aki irányítja. Bele tudsz gondolni, mennyi mindent tud a sikeres üzletvezetésről? Az önéletrajzában ez áll: „Én, az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell” (Ézsaiás 48:17).
Mielőtt felveszel egy alkalmazottat, társulsz valakivel az üzletben, kidolgozol egy tervet, vagy egy fillért is befektetsz, Isten arra hív, hogy beszéld ezt meg vele, és kérd ki a tanácsát. „Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3:6)
Amikor Jézus imádkozott 2.rész
„Félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.” (Márk 1:35)
Ha nem imádkozol, kiteszed magad a kudarcnak. Jézus azért nem vallott soha kudarcot, mert soha nem hanyagolta el az imádságot. Figyeld meg, mikor imádkozott: amikor nehéz volt a szíve. Földi szolgálata idején unokatestvérét, Keresztelő Jánost letartóztatták, és lefejezték azért, mert a királynak szemébe mondta a bűnét. „Amikor meghallotta ezt Jézus, eltávozott onnan hajón egy lakatlan helyre egyedül” (Máté 14:13). Csalódás, cserbenhagyás, válás és halál bele fogják írni fejezeteiket életünk könyvébe. Hála Istennek az orvosokért és lelkigondozókért, de végeredményben senki nem tud meggyógyítani egy összetört szívet úgy, mint Isten. „Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. Megszabja a csillagok számát, nevet ad mindegyiknek. Nagy a mi Urunk, és igen erős, bölcsessége határtalan.” (Zsoltárok 147:3–5). Akár csillagok teremtése, akár sebek begyógyítása, nincs olyan helyzet, ami túl nagy vagy túl kicsi lenne ahhoz, hogy a szerető Isten figyelmét arra fordítsa. Ahhoz, hogy megértsd, Isten mennyire szakértő a gyógyításban, nézd meg Jób életét. Senkit sem ért annyi veszteség az egész világtörténelemben, mint Jóbot – de Isten átsegítette rajta. Jób könyve 11. részében ezt olvassuk: „Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint levonult vizekre. Fényesebb lesz életed a déli verőfénynél, a sötétség is olyan lesz, mintha reggel volna. Bizakodás tölt el, mert lesz reménységed, körülnézel, és nyugodtan lefekszel. Ha leheveredsz, senki sem riaszt föl, sőt sokan hízelegnek neked.” (Jób 11:16–19). Szomorú vagy ma, és nehéz a szíved? Tedd, amit Jézus tett! Szánj időt az imádságra!
Amikor Jézus imádkozott 3. rész
„Felment a hegyre imádkozni.” (Márk 6:46)
Nézzünk meg még egy helyzetet, amikor Jézus imádkozott: amikor a nagy nyomás és mások elvárásai azzal fenyegettek, hogy eltérítik Isten életére vonatkozó tervétől.
A Bibliában ezt olvassuk: „Nagyon korán, amikor még sötét volt, felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. Simon és a vele levők azonban utánasiettek, és amikor megtalálták, így szóltak hozzá: Mindenki téged keres.
Ő pedig ezt mondta nekik: Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert ezért jöttem. És elment Galilea-szerte a zsinagógáikba, hirdette az igét, és kiűzte az ördögöket.” (Márk 1:35–39).
A tanulság ez: ha nem kéred el Isten tervét, és nem ragaszkodsz ahhoz, akkor mások próbálják majd megtervezni az életedet. Amekkora sikere volt Jézusnak minden városban, ahová ellátogatott, sok lelkész úgy gondolta volna a helyében, hogy ott marad, épít egy templomot, és élvezi az elismertséget és szolgálatának jutalmát. Jézus nem így tett, ő továbbment, mert neki más szabott ütemet.
Ha visszatekintesz múltbeli hibáidra, akkor olyan döntéseket fogsz találni, melyeket a nyomás hatására hoztál ahelyett, hogy imádságban kerested volna az utat. Amikor nem imádkozol, figyelmetlen leszel. Istennek terve és ehhez szabott menetrendje van az életedre. Ahhoz, hogy mindkettővel összhangban tudj maradni, rendszeresen imádkoznod kell. Jézus felismerte, hogy ideje csak arra elég, hogy Atyja akaratát végrehajtsa, ez a tudat tette képessé arra, hogy nemet tudjon mondani más dolgokra. Arra kaptál elhívást, hogy szeresd az embereket, de egyedül Istennek akarj tetszeni. Akkor tudsz bizalommal imádkozni, ha tudod, hogy Isten akaratával összhangban élsz (ld. 1János 3:21–22)
Amikor Jézus imádkozott 4. rész
„A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted.” (Lukács 22:31–32)
Jézus imádkozott, amikor aggódott valakiért, akit szeretett. Péternek azt mondta: „Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd a testvéreidet!” Péter később valóban megtért. A tanítvány, aki egy gyenge pillanatában megtagadta Urát, végül több ezer fős tömeg előtt hirdette az evangéliumot, és háromezer embert nyert meg Krisztusnak. Jézus nemcsak tanította tanítványait, hanem a veszélyre is figyelmeztette őket. De tudta, hogy végső soron a legtöbb, amit tehet, ha imádkozik értük. Sajnos erre az igazságra mi sokára szoktunk rájönni. Ígéretet teszünk, segítségére sietünk, fenyegetünk, de csak akkor imádkozunk, amikor minden más erőfeszítésünk kudarcot vallott. Nem szabadna az imádságot utolsó szalmaszálnak tekintenünk, inkább első reakciónk legyen! Az imádság kiveszi a helyzetet a mi kezünkből, és Isten kezébe teszi. Emlékszel a négy emberre, akik beteg barátjukat a tetőn át engedték le Jézus elé (ld. Márk 2:3–5)? Ezt teszed te is, amikor imádkozol valakiért, Jézus elé viszed őt. Nem könnyű cipelni a másik ember súlyát, és nap mint nap Isten elé vinni imádságban. De ez a leghatékonyabb dolog, amit tehetsz érte. Nagyszüleink mondása volt: „Az imádság megmozdítja a kezet, mely megmozdítja a világot.” Milyen igazuk volt! Amikor egy szeretted csalódást okoz vagy megbánt, dühkitörés helyett emeld fel őt imában. Hívd be Istent a helyzetbe, aztán lépj hátra, és engedd őt dolgozni!
Amikor Jézus imádkozott 5 rész
„Így imádkozott: Atyám… ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.” (Lukács 22:41–42)
Jézus imádkozott, mielőtt élete legnagyobb krízisével kellett szembenéznie. A Bibliában azt olvassuk, hogy Jézus „Ezután eltávozott onnan, és szokása szerint az Olajfák hegyére ment. Követték a tanítványai is. Mikor pedig odaért, így szólt hozzájuk: Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! Azután eltávolodott tőlük mintegy kőhajításnyira, és térdre borulva így imádkozott: Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied. Ekkor angyal jelent meg neki a mennyből, hogy erősítse őt.” (Lukács 22:39–43). Jézus nem várt addig, amíg eljön élete nagy krízise, ő már előre imádkozott. Földi szolgálatának három és fél évében imára épült az élete. Mielőtt Lázárt feltámasztotta a halálból, azt olvassuk, hogy Jézus: „felemelte a tekintetét, és ezt mondta: Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz, csak a körülálló sokaság miatt mondtam, hogy elhiggyék, hogy te küldtél engem.” (János 11:41–42). Jézus olyan bensőséges kapcsolatban volt Atyjával, hogy a nagy nyomást jelentő és nagy fájdalmat okozó pillanatokban bizalommal fordulhatott Istenhez, tudva, hogy megkapja az ő megtartó kegyelmét. Te tudsz így bízni? Amíg nem, addig sebezhető leszel emberekkel és helyzetekkel szemben, melyek nem állnak irányításod alatt. Gondold végig ezt a kérdést: Mit gondolsz, Jézus azért imádkozott olyan sokat, mert akart, vagy azért, mert úgy gondolta, hogy így kellene tennie?
A válasz: azért, mert akart! Ha az ő példáját akarod követni, és élvezni szeretnéd Isten gazdag áldásait, akkor túl kell lépned a „kellene” kategóriából az „akarok” kategóriába. Íme, egy igazság, amit az imádkozó emberek jól ismernek: minél kevesebbet imádkozol, annál kevesebbet akarsz imádkozni.
Minél többet imádkozol, annál többet akarsz imádkozni. Krisztus csodálatos sikere mögött a titok az imádság ereje. Kötelezd el magad a mindennapos imádságra, és kezdd el már ma!
