Újjászületett lélek❤️ (2)

„❤️Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát” (Efezus 6:6)

Ma a szívet vizsgáljuk meg. Miért dobog a szíved, vagyis miért lelkesedsz? 

Zsidóként Pál szenvedélyesen szerette volna elérni a zsidó népet:

 „Testvéreim, én szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez, hogy üdvözüljenek.

Mert tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint. 

Mert azzal, hogy Isten igazságát nem értették meg, hanem a maguk igazságát igyekeztek érvényesíteni, nem engedelmeskedtek Isten igazságának. 

Mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására” (Róma 10:1–4).

Vajon ez azt jelenti, hogy lelkészi szolgálatban kell lenned ahhoz, hogy megismerd és megcselekedd Isten akaratát? Nem. 

Nelson Mandela szenvedélyes törekvése volt, hogy népét felszabadítsa az apartheid gonoszságaiból; hajlandó volt huszonhét évet börtönben tölteni azért, hogy megvalósítsa ezt. 

Ha a szívedben folyton az a kérdés forog, mit tehetnél, hogy változtass egy adott helyzeten, akkor talán éppen Isten életedre vonatkozó akaratát fedezed fel.

Azok az emberek tették jobb hellyé ezt a világot, akik feltették maguknak ezt a kérdést.

Thomas Edison úgy válaszolt, hogy az izzólámpát adta a világnak. 

Henry Ford azzal válaszolt, hogy a világnak adta az autót. Teréz anya úgy válaszolt, hogy szeretettel fordult India elfeledettjeihez és haldoklóihoz, és visszaadta nekik emberi méltóságukat.

Nehémiás először sírt Jeruzsálem romjai felett, majd újjáépítette a városfalakat.

Téged mi indít meg? Miért dobog a szíved? Ha erre a kérdésre válaszolsz, felfedezheted Isten életedre vonatkozó akaratát.

GYŐZELEM A VESZTESÉG FÁJDALMA FELETT SOROZAT❤️ - 4.nap

Ne tagadd le a fájdalmat!

„…sírni és jajgatni fogtok… de szomorúságotok örömre fordul… és örömötöket senki sem veheti el tőletek…” (János 16:20–22)

Óvakodj a tagadás teológiájaként terjesztett ostobaságtól, mely lelkileg és érzelmileg egy életre megnyomoríthat. Amivel most nem birkózunk meg, később fájdalmasan le fog gyűrni minket. 

Ha teletömjük lelki szemetesládánkat, drága időt és energiát kell majd arra pazarolnunk, hogy a fedélre ülve próbáljuk megakadályozni, hogy a tartalma kiömöljön. Jézus azt mondta: „…megismeritek [elfogadjátok] az igazságot [még ha fájdalmas is], és az igazság megszabadít titeket” (János 8:32).

Bill Hybels a következőket írja A Better Kind of Grieving [Jobb így gyászolni] című könyvében: „Ötven éve az ipari szakértők azt gondolták, hogy ha a mérgező hulladékot eltemetik, az majd eltűnik. Azóta megtanultuk, hogy nem tűnik el. Beleszivárog a vízbe, szennyezi a termőföldeket és pusztítja az állatokat. Ugyanígy van ez a gyásszal is. Ha elássuk, beszivárog érzelemvilágunkba és pusztulást hagy maga után. Eltorzítja az életfelfogásunkat és megfertőzi kapcsolatainkat.”

Hybels így folytatja: „Mikor édesapám elhunyt, gyorsan helyettesítettem a fájdalmat valami mással. 

Azt hiszem, mindössze négy napig nem mentem be dolgozni. 

A veszteség és csalódottság ürességét egy eszeveszetten sűrű lelkészi munkarenddel pótoltam. Menekültem a gyász elől. 

Ez rossz lépés volt részemről, és a körülöttem lévőknek is csak ártott.”

Te is a fájdalom elől futsz? Próbálsz gyorsan megszabadulni tőle és idő előtt fel akarod cserélni valami más érzéssel? Isten útja nem ez. Figyeld csak: „…sírni és jajgatni fogtok… de szomorúságotok örömre fordul… és örömötöket senki sem veheti el tőletek…” (János 16:20–22).

Imádkozz így:
Uram, vannak idők, amikor nem akarok szembenézni a fájdalommal, csak meg akarok szabadulni tőle. Imádkozom, hogy a Te segítségeddel minden eltemetett fájdalommal szembe tudjak nézni, és el tudjak jutni arra a helyre, ahol gyógyulásra és szabadulásra találhatok, hogy a rám váró boldog pillanatokra tudjak nézni, és ne a múltbéli fájdalmakra, melyek oly sokáig fogva tartottak. Ámen!

GYŐZELEM A VESZTESÉG FÁJDALMA FELETT SOROZAT❤️ - 3.nap

 A gyász kezelése

„💞Ha a Siralom völgyén mennek is át… Újult erővel haladnak…” (Zsoltárok 84:7–8)

A World Trade Center romjain állva egy keresztyén tűzoltó, az állomásáról az egyetlen túlélő, azt kérdezte: „Hogy tudnék valaha is megbocsátani azoknak, akik ezt tették?” 

Két hét alatt több temetésen volt, mint legtöbbünk egész élete során. 

Haragszik Isten azért, amikor olyan őszinte érzelmekkel viaskodunk, mint a gyűlölet vagy a félelem? Nem. Amíg meg nem birkózunk veszteségünk szörnyűségeivel és a minket ért igazságtalansággal, addig nem állunk készen megbocsátani.

Sőt, ha elsietjük a megbocsátást, akkor csupán részben bocsátunk meg, és a megkönnyebbülés is csak részleges. 

Jézus azt mondta: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak” (Máté 5:4). 

Amíg nem fogadod el az előbbit, nem tudod megtapasztalni az utóbbit. 

Nem az idő gyógyítja be a sebeket, hanem a belátás, az Istentől kapott megértés. 

Mind ismerünk olyan embereket, akiknek húsz vagy harminc éve szerzett sebei ugyanolyan frissek ma is, mert az idő nem segített.

Az, hogy Isten gyermekei vagyunk, nem mentesít a gyász különböző szakaszaitól:tagadás: 

„Ez nem lehet igaz, ez nem történhet meg!”

• Tagadás: „Ez nem lehet igaz, ez nem történhet meg!”
• harag: „Ez nem igazságos! Miért engedi Isten, hogy ez megtörténjen velem?”
• alkudozás: „Bármit megteszek, csak add, hogy elmúljon!”
• depresszió, csend és visszavonulás;
• elfogadás: ekkor már készen állunk így imádkozni: „Legyen meg a te akaratod.”

Legyen szó a gyermeked, a házasságod, a munkád, az egészséged vagy bármi, számodra fontos elvesztéséről, egyedül Istenhez fordulva nyerhetsz kegyelmet ahhoz, hogy elfogadd, meggyászold, kimutasd érzelmeidet, és elengedd ezeket, hogy aztán újult erővel tudj haladni.