A Biblia ezt mondja: „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Figyeld meg a „gyermek” szót!
Akár szülő, gondviselő, tanár vagy bármilyen más példakép vagy, korán kell kezdened a nevelést.
Amikor a gyermek akarata még rugalmas.
A gallyat sokkal könnyebb hajlítani, mint a fatörzset.
A korai években a gyermek akarata olyan, mint a puha agyag: alakítható és rugalmas.
Ezért kell a nevelést akkor elkezdeni, amikor még kicsik, mert így akkor sem térnek le a helyes útról, amikor idősebbek lesznek.
A héber „nevelni” kifejezést arra is használták, amikor a szőlőt felfuttatják a lugasra, hogy egy bizonyos alakban vagy irányban növekedjen. Ha vársz vele, már késő lesz!
Amikor még van remény. „Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!” (Példabeszédek 19:18).
Amikor még van remény. „Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!” (Példabeszédek 19:18).
Amikor egy szülő azt mondja, hogy az ő gyermeke „reménytelen eset”, gyakran kiderül, hogy ezek a szülők nem fegyelmezték a gyermekeiket, amíg még volt remény.
Figyeld meg Salamon szavaiban a sürgető figyelmeztetést: „Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti” (Példabeszédek 13:24).
A héber „idejében” szó a hajnalt vagy kora reggelt jelentő sachar szóból ered. Kezdd hát idejekorán!
Most talán még egy kis aranyos szaladgál a házban, akiről azt hiszed, hogy egy angyal.
Egy napon azonban ezek a lábak hosszabbak lesznek, a szárnyak pedig rövidebbek, és néha az is előfordul, hogy a kis „angyalnak” szarvai nőnek!
Míg a gyermek fiatal és kész megfogadni tanácsaidat és iránymutatásaidat, tanítsd és neveld arra, hogyan éljen Isten szerinti módon. Soha nem fogod megbánni, ha így teszel.
