Az a szó, amit itt elmélkedésként fordítanak, az eredetiben kérődzést jelent.
A szarvasmarha kérődző állat. Füvet eszik, megrágja nagyjából, majd lenyeli.
A félig-meddig megrágott takarmány egy darabig az egyik előgyomrában ül, majd egy kicsit később felböfögi újra a szájüregbe – megújult ízzel, mert a bendőben már dolgoztak a rostanyagok felbontásán különféle mikroorganizmusok. Az állat ilyenkor még egy kicsit rágja ezt a masszát, majd újra lenyeli.
Ez a folyamat mind a négy gyomorban folytatódik. Ez a kérődzés.
A szarvasmarha így jut hozzá a takarmány minden cseppnyi tápanyagához.
Az elmélkedés nem más, mint gondolati emésztés. Nem azt jelenti, mint a meditáció, hogy semlegesre állítod az elmédet, és igyekszel semmire sem gondolni.
Az elmélkedés nem más, mint gondolati emésztés. Nem azt jelenti, mint a meditáció, hogy semlegesre állítod az elmédet, és igyekszel semmire sem gondolni.
Éppen ellenkezőleg!
Komolyan el kell gondolkodnod azon, amit olvasol.
Például elidőzöl a Szentírás egyik versénél, és felteszed magadnak a kérdést:
„Mit jelent ez az én életemre nézve?”
Végiggondolod magadban, és beszélsz róla Istennel.
A Biblia ezt mondja: „Ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!
Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene” (Filippi 4:8–9).
Figyeld meg, a dolgok különböző kategóriáin kell elmélkednünk, és ebből következően el kell kerülnünk, hogy ezekkel ellenkező dolgokra gondoljunk.
Figyeld meg, a dolgok különböző kategóriáin kell elmélkednünk, és ebből következően el kell kerülnünk, hogy ezekkel ellenkező dolgokra gondoljunk.
A Kolossé 3:16 azt mondja: „Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon.”
Mindennap időt kell szánnod arra – minimum tíz-tizenöt percet –, hogy leülj, elolvass egy részt a Bibliából, és mélyen átgondold, amit az imént olvastál.
Azután beszélj róla az Úrral imádságban! Ez a lelki változás és növekedés kiindulópontja.
