2026. június 10., szerda

Isten vezetése❣️ 10. nap

A hittel vállalt kockázat💓


Ahhoz, hogy megértsük és betöltsük Istentől kapott megbízatásunkat, három fontos alapelvet kell megértenünk. Íme az első:


1) Tanulj meg kockázatot vállalni! 
„Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet.” (Máté 25:15) 
Jézus példázatában az első két szolga vállalkozásba fogott azzal, amit kapott. 
Mérlegelték lehetőségeiket, osztottak-szoroztak, majd belevágtak a dologba, és a bukást is merték kockáztatni. Amikor aztán sikert arattak, a Gazda így szólt hozzájuk: „Jól van, jó és hű szolgám” (Máté 25:21). 

A hittel vállalt kockázat különbözteti meg az álmodozókat a cselekvőktől. 
Hajlandónak kell lenned arra, hogy kockázatot vállalj – nem ostoba kockázatot, de jól átgondolt, megimádkozott, megtanácskozott kockázatot. 
A legnagyobb hiba az, ha valamibe nem mersz belevágni azért, mert félsz, hogy hibázni fogsz.

No, és a harmadik szolga? Ő azt mondta: „Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe” (Máté 25:25). Az első kettő befektette, amit kapott, a harmadik elásta. 
Az első kettő kockázatot vállalt, a harmadik az ismerős biztonságba kapaszkodott. 
Elkövette a tehetséges emberek legtragikusabb és leggyakoribb hibáját: talentumával nem hozott hasznot Gazdájának. Vannak, akik befektetik talentumaikat, dicsőséget szerezve ezzel Istennek, míg mások rosszul használják, amit kaptak, és bánatot okoznak vele az Úrnak. Vannak, akik tisztelik Istent munkájuk gyümölcsével, mások megsértik őt kifogásaikkal. Hogyan reagál erre a Gazda?
 „A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre…” (Máté 25:30). Ezeket a szavakat nyilván sosem szeretnéd hallani!

A félelem a hit ellensége. „Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt.” (Zsidók 11:6) 
Indulj el hát hittel, Isten nem fog cserbenhagyni. Vállald a kockázatot, Isten nem hagyja majd, hogy elbukj. Még ha sokszor meg is botlasz a siker felé vezető utadon, 
Isten arra hív, hogy álmodj arról a napról, amikor majd válladra teszi a kezét, és hallhatod, amint ezt mondja: „Jól van, jó és hű szolgám!”

Ha félsz a kockázattól, nehogy elbukj, állj meg egy pillanatra, és olvasd el Margaret Fishback Powers időtlen igazságot hordozó ismerős szavait:

Lábnyomok
Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom a parti homokon,
ahogy ő mondta, ott járt énvelem.
De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.
Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
„Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
mindennap ott leszel velem.
S most visszanézve a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át,
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínségben?”

Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett:
„Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
mert a legsúlyosabb próbák alatt
téged vállamon hordoztalak!”

(Túrmezei Erzsébet műfordítása)

Biztatásra van szükséged? „Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. 
Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!” (5Mózes 31:8) 
Még több biztatást szeretnél? „…mert ő mondta: »Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.« Ezért bizakodva mondjuk: »Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?«.” (Zsidók 13:5–6)

Rajta, indulj el hittel, Isten veled van!
Holnap a második alapelvvel ismerkedhetünk meg! Ne maradj le róla!

Közös erőfeszítés – közös siker❣️

„💓Sokaknak lett pártfogója, nekem magamnak is.” (Róma 16:2)

Azok közül, akik sok mindent értek el az életben, Pál apostol kétségkívül külön ligában játszik, 
ám ennek ellenére egy teljes részt szentel a Bibliában mindazok elismerésének, akik segítették elhívása sikeres véghezvitelében. 

„Nélkületek nem sikerülhetett volna!” – akár ezt a címet is adhatnánk a Róma 16-nak. 
Először Fébét említi benne, aki „sokaknak lett pártfogója, nekem magamnak is” (2. v.). 
Lyndon Johnson elnök híres mondása szerint „Nincsen olyan probléma, amelyet ne tudnánk együtt megoldani, és nagyon kevés olyan van, amelyet egyedül is meg tudunk oldani.”

Amikor Isten megteremtette Ádámot, ezt mondta: „Nem jó az embernek egyedül lenni,
 alkotok hozzáillő segítőtársat” (1Mózes 2:18), majd megteremtette Évát. 
Isten kezdettől fogva arra tanít bennünket, hogy egyetlen ember önmagában nagyon ritkán ér el bármiféle jelentős eredményt.
 Nézz mélyebbre a felszínnél, és kivétel nélkül mindig azt fogod találni, hogy az egy embernek tulajdonított sikerek mögött valójában csapatmunka állt.

A híres amerikai felfedező, Daniel Boone a Transylvania Társaság munkatársainak támogatásával járta végig és nyitotta meg a nyugatra vezető utat az amerikai telepesek előtt. 
Wyatt Earp, a vadnyugat legendás törvényőre, két testvére és Doc Holliday segítségérére számíthatott. 
Charles Lindbergh, az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő pilóta kilenc St. Louis-i üzletember anyagi támogatására és a Ryan Repüléstechnikai Társaság szakértelmére hagyatkozhatott.

Még Albert Einstein is ekként nyilatkozott: „Nap mint nap újra meg újra tudatosul bennem, hogy mennyire az embertársaim – élők és holtak – munkájára épül úgy a kifelé, mint a befelé megélt életem, s hogy mennyire kell igyekeznem, ha szeretnék legalább annyit visszaadni nekik, amennyit én kaptam tőlük.” Legyen szó bármiféle vállalkozásról, a siker titka e három szóval foglalható össze: kapcsolódás, elkötelezettség, kommunikáció.

„Nélkületek nem sikerülhetett volna!” – ki tudod ezt mondani?