„Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette (…), hogy békességet szerezve a kettőt egy új emberré teremtse önmagában.
Megbékéltette mindkettőt egy testben Istennel a kereszt által, miután megölte az ellenségeskedést önmagában, és eljött, békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek.
Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához.
Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban.” (Efezus 2:14–21)
Ha a gyermeked a házad előtt állna, és könyörögne, hogy bejöhessen, mit gondolnál?
Ha a gyermeked a házad előtt állna, és könyörögne, hogy bejöhessen, mit gondolnál?
Nemde azt mondanád: „Gyere be, hiszen testem és vérem vagy!
Szeretlek, nem kell könyörögnöd!”Isten házat épít, és te is része vagy házának.
Bármikor jöhetsz hozzá, bármilyen szükségben, tudva, hogy szeretettel fogad majd. Isten olyan apa, akit mindig is szerettél volna, és te olyan gyermek vagy, akire ő mindig is vágyott.
Ha kétségeid vannak ezzel kapcsolatban, nézz a keresztre: ennyire szeret téged Isten.
A mai üzenet számodra: Istenhez tartozol!
