„Ha nincs mennyei látás, elvadul a nép…” (Példabeszédek 29:18 ÚRK)
Az „elvadul” kifejezés a romlás és a pusztulás képét idézi, mint amikor a gyümölcs belülről rothadásnak indul. Pontosan melyik napon veszett ki a házasságunkból a szenvedély, vagy veszítettük el az érdeklődést az egykor nagy lelkesedéssel végzett munkánk iránt? Akárcsak a halkan leeresztő gumiabroncs, úgy válik bizonytalanná és imbolygóvá mindaz, ami korábban a támaszunk volt, és ami a céljaink felé hajtott minket.
Ha te is így érzed magad, olvasd el és forgasd magadban ezt az ígéretet: „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el” (Ézsaiás 40:29–31).
A nagy Pál apostol ezt mondta csodálóinak: „Mi is hozzátok hasonlóan emberek vagyunk…” (ApCsel 14:15). Mindannyiunkat ugyanabból az anyagból gyúrtak, ezért van szükségünk Isten erejére és irgalmára minden egyes nap (ld. Jeremiás siralmai 3:22–23).
Mit tégy hát, amikor levert vagy? Két dolgot: először is, ha fizikai fáradtságot érzel, pihenj! Másodszor, gondold át, hogyan működik Isten családja, és ne szigetelődj el! „Egymás terhét hordozzátok…” (Galata 6:2) – mondja a Biblia. Bár korábban te adtál másoknak, legyen benned kellő alázat ahhoz, hogy most te fogadj el segítséget. Fordulj másokhoz! Használd a kapcsolataidat! Kezdd el olvasni Isten Igéjét! Hallgass felemelő zenét, és töltsék be a szobát a dicsőítő énekek! Ha ezeket teszed, meg fog változni a fókuszod, és fel fog támadni benned a hit.
Elfáradtam, Uram. De köszönöm, hogy itt vagy. Ezt a mai napot is a te erőddel fogom végigcsinálni.
