Mondani könnyű, hogy „az Úr az én pásztorom”, de honnan tudhatod, hogy valóság-e ez a számodra vagy üres szavak csupán? Íme egy egyszerű teszt: kihez fordulsz először, amikor segítségre van szükséged? Az emberek többsége akkor megy csak Istenhez, miután minden mást kipróbált, és akkor kezd el imádkozni, ha semmi egyéb nem működött.
Gondolj a legutóbbi válságos helyzetedre: akihez vagy amihez először fordultál segítségért, az a pásztorod.
Volt egyszer egy ember, aki egy vezető kíséretében vágott át az afrikai esőerdőn.
Ahogy egyre mélyebbre hatoltak a dzsungelben, a vezető bozótvágó késével kaszabolta maguk előtt a falszerűen útjukat álló buja növényzetet. „Honnan tudod, merre kell menni?”
– kérdezte az ember. – „Hol az ösvény?” „Én vagyok az ösvény” – felelte erre a vezető.
Az élet is olyan, mint a dzsungel; szükséged van egy vezetőre, aki tudja, hová tart és mit csinál.
De vajon itt, a földön, ki alkalmas erre a feladatra? Egyetlenegy valaki csupán: az Úr!
Sosem lesz olyan nap, amikor ne lenne szükséged a vezetésére, de részed lehet benne, ha igazán akarod.
Sosem lesz olyan nap, amikor ne lenne szükséged a vezetésére, de részed lehet benne, ha igazán akarod.
A Bibliában ez áll: „A maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti [...], előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját” (János 10:3–4).
Micsoda ígéret! Rengeteg hang verseng a figyelmedért – olyanoké, akik törődnek veled, és olyanoké, akik nem.
De Jézus, a te pásztorod hangja az egyetlen, amiben mindig megbízhatsz, ha útmutatást keresel.
Ezért olyan fontos „ismerni a hangját”.
Micsoda ígéret! Rengeteg hang verseng a figyelmedért – olyanoké, akik törődnek veled, és olyanoké, akik nem.
De Jézus, a te pásztorod hangja az egyetlen, amiben mindig megbízhatsz, ha útmutatást keresel.
Ezért olyan fontos „ismerni a hangját”.
