Megvalósítani az álmot (1)

„Légy erős és bátor!” (Józsué 1:9)

Amikor eljött az ideje, hogy Józsué átvegye Mózes helyét, Isten ezt mondta neki: 

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9). 

Ma ugyanezt mondja Isten neked is. Azt akarja, hogy törekedj megvalósítani azt az álmot, amit ő ültetett el a szívedben. 

Alfred D. Souza írta: „Sokáig úgy tűnt számomra, hogy az élet mindjárt elkezdődik – úgy értem a való élet. De mindig volt valami akadály az útban, valami, amin előbb túl kellett jutni, valami befejezetlen ügy, letöltendő idő, és kifizetendő adósság. Aztán majd elkezdődik az élet. 

Végül azonban ráébredtem, hogy ezek az akadályok voltak az életem.” 

Amikor akadályokba ütközöl, felfedezel magadról olyan dolgokat, amiket azelőtt nem tudtál. Rájössz, mennyire hiszel Istenben – és magadban. 

Minden probléma segít jobban megismerni önmagadat. Az akadályok csupán felhívások arra, hogy megerősítsd a pozíciódat az álmod feladása helyett. Ha visszatekintesz az életedre, jobban fogod bánni azokat a dolgokat, amiket nem tettél meg, mint azokat, amiket megtettél. 

Ezért ha az álmod lehetetlennek tűnik, bízz Istenben, és cselekedj úgy, mintha a kudarc lenne lehetetlen. Miért? „Mert Istennek minden lehetséges” (Márk 10:27). 

Ez azt jelenti, hogy ha elindulsz megmászni a Mount Everestet, mindenképpen vidd magaddal a zászlót! 

Ne hallgass azokra, akik azt mondják, hogy nem lehet megcsinálni. Vagy azokra, akik azt mondják, hogy túl nagy kockázatot vállalsz. Ne is törődj azokkal, akik azt mondják, hogy nem lehet, csak összpontosíts arra, amiről Isten mondta, hogy lehetséges

Isten meg nem érdemelt jósága

„Ne félj! Mert… jót teszek veled…” (2Sámuel 9:7 katolikus) 

A bibliai időkben, ha egy új király került a trónra, általában kivégeztette vagy száműzte az előző király minden családtagját. 

Íme, a történet: Jónátán, Saul király fia, és Dávid, akit Saul gyűlölt, nagyon jó barátok voltak, olyannyira, hogy szövetséget is kötöttek egymással, hogy megvédik egymás életét. 

Miután Jónátán és Saul elestek a csatában, Jónátánnak egyetlen leszármazottja maradt: fia, Méfibóset. Ezért Dávid a palotába hozatta őt, és azt mondta neki: „Ne félj, hiszen én hűséggel tartozom neked apádért, Jónátánért, és visszaadom neked nagyapádnak, Saulnak minden földbirtokát, te pedig mindenkor az én asztalomnál étkezel” (2Sámuel 9:7). 

Méfibóset azelőtt Lódebárban élt (ld. 2Sámuel 9:4–5), ennek a helynek a neve azt jelenti: 

„legelő nélküli hely, olyan hely, ahol nincs semmi”. 

Ennek azért van jelentősége, mert ha nincs önbecsülésed, akkor azt általában a környezeted is tükrözi. Vagy teljesen feladod, vagy tökéletességre törekvéssel akarod túlkompenzálni. 

Pedig egyiket sem kell tenned. A Bibliában az áll, hogy Isten megbocsátott neked Krisztusban (ld. Efezus 4:32). 

Isten nem azért fogad el, hogy ki vagy, hanem azért, hogy Kié vagy! Méfibóset mindkét lábára sánta volt, nem tudott rendesen járni. Lelki értelemben te sem tudsz! Mefíbóset mégis „állandóan a király asztalánál étkezett” (2Sámuel 9:13). 

Beteg lábait nem látta senki, mert eltakarta azokat a király asztala. Isten ugyanezt teszi veled is! Krisztus igazságának ruhájába öltöztet, és minden bűnödet eltakarja Krisztus vérével. 

Ez azt jelenti, hogy az ő szemében mindig elfogadott vagy – most, ebben a percben is.