2024. július 1., hétfő

A MENNY ÖRÖMEI❤️

„❤️Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk” (Filippi 3:20)

Egy lelkipásztor egyszer megkérdezte a gyülekezetétől: „Közületek hányan akarnak a mennybe jutni?” Egy kisfiú kivételével mindenki felemelte a kezét. 
A lelkész megkérdezte: „Fiam, te nem akarsz a mennybe menni?” 
A gyerek így válaszolt: „Igen, de azt hittem, úgy érti, hogy most rögtön!”

Valljuk be őszintén: nem sokat gondolkodunk vagy beszélünk a mennyországról, amíg egy szerettünk meg nem hal és oda nem megy, vagy meg nem öregszünk, és úgy nem érezzük, hogy betöltöttük rendeltetésünket itt a földön. 
Olyankor úgy érezzük, valami erősen vonz minket a menny felé. 
Ez így helyénvaló. Itt átlagosan hetven-nyolcvan évet töltünk, míg ott az örökkévalóságot. „…mindenkor az Úrral leszünk” (1Thesszalonika 4:17). 

Itt a földön vegyes a bizonyítványunk, néha jól teljesítünk, máskor nem olyan jól – de a mennyben olyanok leszünk, mint Jézus. 
„Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket” 
(Filippi 3:20–21).

C. S. Lewis azt írta, hogy a mennyben mindannyian „káprázatos, sugárzó, halhatatlan teremtmények leszünk; olyan energia, öröm, bölcsesség és szeretet lüktet majd bennünk, amilyet most el sem tudunk képzelni.” 

A Biblia összes patriarchája, prófétája és igehirdetője vágyott a menny után. 
Zakariás ezekkel a szavakkal írta le: „Mint a korona drágakövei, úgy ragyognak földjén. 
Milyen nagy az ő jósága, milyen nagy az ő szépsége!” (Zakariás 9:16–17). 

Kérdés: ha ma meghalnál, a mennybe jutnál? 
Ha elfogadod Jézus Krisztust Megváltódnak, és belé veted bizalmadat, akkor igen.


A MENNY ÖRÖMEI 2.,

„A város négyszögletű volt, és a hossza annyi, mint a szélessége (…) tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő.” (Jelenések 21:16)

Legközelebb, amikor szűkösnek érzed a teret, olvasd el ezt: 
A város négyszögletű volt, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkétezer futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő” (Jelenések 21:16)! 
Ez egy csaknem ötmillió négyzetkilométeres terület, vagyis az új Jeruzsálem a világ legtöbb országánál nagyobb. Több mint ötvenszer nagyobb, mint Magyarország és majdnem feleakkora, mint az egész európai kontinens! 
Egy ekkora város biztosan nem zsúfolt és kényelmetlen. Van valami még ennél is hihetetlenebb: a magassága is 2220 km! Nem lesz helyhiány. 

Ez megerősíti azt, amit Jézus mondott a mennyről: „Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra?”
(János 14:2).

Mivel a mennyet ugyanaz az Isten tervezte, aki a földet is teremtette, és mivel Pál azt mondta, hogy a menny „sokkal inkább jobb” (Filippi 1:23 Károli), gondolj a legszebb helyre, ahol valaha is jártál, és szorozd meg azt a látványt a végtelennel! 
A Jelenések szerzője, János e szavakkal írta le: „ragyogása hasonló volt a legértékesebb drágakőhöz, a kristályfényű jáspishoz” (Jelenések 21:11).

Egy kisfiú egy este apja kezét fogva felnézett a csillagokra, és azt mondta: „Ha a menny fonákja ennyire szép, akkor milyen lehet a színe?” Jézus azért halt meg, hogy te is a mennybe juthass. 
Ez azonban nem véletlenszerűen történik, döntés kérdése. 
Nos, elfogadtad már Krisztust Megváltódnak? Ha igen, akkor odaát találkozunk!


A MENNY ÖRÖMEI 3.,

„Halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:4)

Néha a halálra azt mondják: „átkelés a Jordánon”. Ez azért van, mert a Jordán folyó a Holt-tengerbe ömlik. Egy idős keresztyén hölgy élete nagy részét kerekesszékben vagy ágyban töltötte, és most haldoklott. 
A családja összegyűlt, hogy elbúcsúzzanak tőle. 
Az egyik unokája megfogta a kezét, és megkérdezte: „Félsz meghalni?” 
A néni örömkönnyekkel a szemében így válaszolt: „Nem, nem félek a haláltól, mert a terület a folyó mindkét oldalán Atyámé.” Micsoda válasz! A mennyben nem lesz betegség, depresszió, fájdalom, magány, félelem, bánat vagy bármi más, ami a földi életet annyira megnehezíti. 

Isten Igéje azt mondja: „Fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak” (Malakiás 3:20). 

Ézsaiás ezt írja: „Így fognak visszatérni azok, akiket az Úr kiváltott, és ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik” (Ézsaiás 35:10).

Amikor a halál miatt elveszítjük egy szerettünket, felmerül a kérdés: „Találkozni fogok vele a mennyben? Megismerem őt?” Persze, hogy megismered! 
Miért tudnál kevesebbet a mennyben, mint a földön? 

Pál így válaszol: „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; 
most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem” (1Korinthus 13:12 Károli). 

A mennyországban lesz minden idők legnagyobb családegyesítése! 
És ami a legjobb az egészben: többé soha nem kell elválnunk.

KEGYELMESNEK LENNI AZOKKAL, AKIK KÜLÖNBÖZNEK TŐLÜNK❤️

„❤️Növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében.”
(2Péter 3:18)

Gondolj bele, mennyivel boldogabb és energikusabb lennél, ha nem próbálnád folyton irányítani és helyreigazítani az embereket. 

Charles Swindoll írta: „Add meg szeretteidnek azt a méltóságot, hogy elkövethessék a saját hibáikat és tanulhassanak belőlük. Ha mindig beleavatkozol más dolgába, nemcsak kiégsz, de Istent is akadályozod abban, hogy munkálkodhasson az illető életében. A másik ember az övé, nem a tiéd!”

Amikor a törvényeskedő zsidó hívők a kóser étkezési törvényeket rá akarták erőltetni a pogányból lett hívőkre, 

Pál ezt írta: „Aki eszik, ne vesse meg azt, aki nem eszik, aki pedig nem eszik, ne ítélje meg azt, aki eszik, hiszen Isten befogadta őt” (Róma 14:3). 

Néha előfordul, hogy amikor szentek próbálunk lenni, túl keményen bánunk a másik emberrel. 
Az, hogy te nem érzed szabadnak magadat valamire, még nem jogosít fel arra, hogy elítéld azokat, akik megteszik – kivéve, ha ez olyan valami, amit a Szentírás egyértelműen tilt. 
Ha határozott véleményed van is valamiről, nincs jogod azt másokra rákényszeríteni. 
Vigyázz, lehet helyes teológiád, de rossz hozzáállásod! 

Gladys M. Hunt írja: „Az elfogadás azt jelenti, hogy értékesnek tartalak úgy, ahogy vagy. 
Nyugodtan beszélhetsz arról, hogy érzed magad és miért érzed úgy. 
Az elfogadás azt jelenti, hogy mindez valakit tényleg érdekel. 
Az elfogadó környezetben kipróbálhatsz új ötleteket anélkül, hogy lehurrognának… akár eretnekségnek tűnő gondolatokat is kifejezhetsz, és intelligens kérdésekkel megvitathatod őket. 

Biztonságban érezheted magad. Senki sem fog elítélni, még ha nem is értenek veled egyet. 
Ez nem jelenti azt, hogy soha nem fognak helyreigazítani, csak azt jelenti, hogy bátran lehetsz önmagad.” Ha az igazságról van szó, légy rendíthetetlen! 

Ám ha olyan lényegtelen dolgokról van szó, mint a személyes preferenciák, szokások és hagyományok, akkor ahogy Pál apostol mondja: „mindegyik legyen bizonyos a maga meggyőződésében” (Róma 14:5).

A LÉT ÚJ KALANDJA❤️

„…megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.” 
(Zsidók 2:15)

Amikor Charles Lindbergh, az első ember, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt, rákban haldoklott, megírta, mit olvassanak fel a temetésén: „Charles A. Lindbergh testét végső nyughelyére helyezzük, lelkét azonban a Mindenható Istennek ajánljuk, tudva, hogy a halál csupán a lét új kalandja, és emlékezve arra, hogy Jézus azt mondta a kereszten: »Atyám, a te kezedbe teszem lelkemet.«”

A halál csak „a lét új kalandja”, ezért nem kell rettegni tőle vagy agyonhallgatni. 
Krisztus miatt örömmel és bizalommal nézhetünk szembe vele. 
Ráadásul az ő feltámadása garantálja a miénket is.

Arisztotelész tévedett: a haláltól nem kell félni. 
A görögök tévedtek: Kharón révész nem fog átszállítani a Sztüx folyón a feledésbe a szellemek naptalan világába. A hívőket nem eltemetik, hanem elültetik! 
„Így van a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; elvettetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben.” (1Korinthus 15:42–43) 

Egyszer, amikor Assisi Szent Ferenc a kolostor kertjében kapálgatott, egy férfi megkérdezte tőle, mit tenne, ha hirtelen megtudná, hogy aznap napnyugtakor meg kell halnia. 
Azt felelte, hogy még befejezné a kapálást és gazolást. Íme egy ember, aki kész volt meghalni, és halálfélelem nélkül készen állt arra, hogy az élet minden pillanatából kihozza a maximumot. 
Neked is így kell élned!

HOGYAN TUDTA EZT MEGTENNI?❤️

„❤️Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” (Róma 5:8)

Ha láttad a Schindler listáját, valószínűleg azt kérdezted magadban: „Hogy tehették ezt?” 
A zuhanyzók… a krematóriumok… az emberi hamut pöfögő kémények. 
Naponta érkeztek vonatok anyákkal, apákkal, gyermekekkel és idős emberekkel, akiket úgy tereltek, mint marhákat a vágóhídra. És ami a legrosszabb: a katonák lelkiismeret-furdalás nélkül hajtották végre a parancsokat. Hogyan tudták ezt megtenni? 

A válasz: a bűn miatt! Ha azt hiszed, ez csak Hitlerre és csatlósaira vonatkozik, gondold át újra! 
Dávid azt mondta: „…bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem” (Zsoltárok 51:7). 
Bizonyíték erre életének az a mocskos fejezete, melyben házasságtörést és gyilkosságot követett el.

Olvasd el az önéletrajzot, mely mindannyiunkat jellemez: 
„Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem. 
Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel ámítanak, kígyóméreg az ajkukon; szájuk átokkal és keserűséggel van tele. Lábuk gyors a vérontásra, romlás és nyomorúság jár a nyomukban, és a békesség útját nem ismerik” (Róma 3:12–17)! 

Ezt a bizonyítványt Isten bármelyikünkről kiállíthatja. 
Ezt meg kell értened ahhoz, hogy értékelni tudd a következőt: „Még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk” (Róma 5:7–8). 

Amikor ezt az igét olvasod, a kérdés megváltozik: „Hogyan tudta ezt Jézus megtenni?” 
Hála Istennek, nem azt kaptuk, amit megérdemeltünk volna: a büntetést; hanem azt, amire szükségünk volt: a kegyelmet! 

William R. Newell énekíró ezt így fogalmazta meg: 
„Ó, milyen nagy szeretet, mely megrajzolta a szabadítás tervét! Ó, milyen nagy kegyelem, amely lehajolt az emberhez! 
Ó, milyen hatalmas szakadékot hidalt át Isten a Golgotán!” Ma szánj időt arra, hogy megköszönd Istennek a kegyelmet, amely megváltott! Erről szól a nagypéntek.

ELŐRE ÉS FELFELÉ❤️

„❤️…nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.” (Filippi 3:14)

Ahhoz, hogy beteljesítsd Isten életedre vonatkozó akaratát, a következőket kell tenned:


1) Lépj a hit magasabb szintjére! Mielőtt Dávid megölte volna Góliátot, először oroszlánt és medvét ölt. Mi is olyan problémákkal küzdünk most, melyek által megtanulunk jobban bízni Istenben, 
így felkészülhetünk nagyobb dolgokra.

2) Keresd Isten útmutatását minden felmerülő helyzetben (ld. Példabeszédek 3:6)! 
Ő azt ígérte: „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. 
Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem” (Zsoltárok 32:8).

3) Keresd a lelki harcostársakat! Isten összehangolja népét, és egybegyűjti azokat, akik vállvetve küzdhetnek majd a csata napján. Feltétlenül tudnod kell, kiben bízhatsz, hogy harcba indul veled. 
Az ilyen embereket csak próbatételek idején fedezzük fel (ld. Józsué 8:1).

4) Ismerd meg Isten életedre vonatkozó akaratát! Isten nem játszik bújócskát az akaratával. Felfedezheted azt, ha elegendő időt töltesz jelenlétében (ld. Zsoltárok 143:10). 
Ha így teszel, életed felvirágzik.

5) Használd Isten Igéjének fegyverét! A Szentírás Istentől ihletett, ezért a benne lévő igék erőt adnak a nehézségek és próbatételek idején. Jézus a Szentírást használta a Sátán megfutamítására (ld. Máté 4), 
és Isten Igéjének fegyvere még ma is működik.

6) Ne légy önmarcangoló! Indokolatlanul ne vájkálj magadban! Csak a Szentlélek képes kikutatni és megismerni a szívünk mélyét és elménk rejtett gondolatait (ld. János 16:8–15). 
Amikor Isten elérkezettnek látja az időt arra, hogy leleplezzen előtted olyan területeket, amelyek korrekcióra szorulnak, akkor azt meg is fogja tenni. Addig is haladj tovább hittel!

7) Ügyelj a gondolataidra! Elmédet tedd fallal körülvett várossá, amely nem engedi be a negatív gondolatokat és az ártalmas hatásokat (ld. Példabeszédek 4:23)!

KÉRJ ISTENTŐL ÚTMUTATÁST!❤️

„❤️Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.” (Példabeszédek 16:3)

Jézus Krisztus követőjeként nem emberektől kell kérned útmutatást és Istentől megerősítést, hanem Istentől kell útmutatást és esetleg emberektől megerősítést. 
A Biblia így tanít: „Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. 
Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket. 
Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. 
Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr” (Példabeszédek 16:1–4). 
Lehet, hogy meg tudod tenni, amit valaki más tett, talán még jobban is csinálod. 
De elhívott-e téged Isten arra a bizonyos dologra?

Mielőtt emberi útmutatást követnél, tedd a következőket:Ellenőrizd a bölcsességének forrását! 
„Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. 
A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élőknek. 
Vigyáz a törvény ösvényeire, és híveinek útját megőrzi. Majd megérted, mi az igazság és a törvény, a becsületesség és az igazán jó út.” (Példabeszédek 2:6–9)
Vizsgáld meg az indítékait! János azt írja: „És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trón előtt állnak, és könyvek nyittattak ki” (Jelenések 20:12). Ezek egyike talán az „indítékok könyve” lesz? 
Ha igen, akkor kiállják-e az isteni vizsgálat próbáját azoknak a tettei és teljesítménye, akiktől tanácsot kértél?

Figyeld meg a törekvései eredményét! Ha valaki azért hajszolja a sikert, hogy hatalma és tekintélye legyen, vagy csak azért akar gazdagságot, hogy kényelmes élete legyen, azzal megsérti Isten Igéjének egyik alapelvét: azért kapunk áldást, hogy áldássá lehessünk mások számára.

TANULJ MEG URALKODNI A HARAGODON!❤️

„❤️Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.” (Példabeszédek 19:11)

Van valami, amit tudnod kell a haragról: ez nem pszichológiai rendellenesség, mindenkivel előfordul, hogy dühös lesz. A harag nem is feltétlenül bűn. Lehet romboló, de lehet építő is. 
Egy erős sodrású folyóhoz hasonlóan a harag energiát termel, amit lehet használni rosszra, de jóra is hasznosítható. A haragot általában félreértik, mert azt hiszik, hogy más emberek vagy a körülmények idézik elő bennünk. Ilyeneket mondunk: „Nem tehetek róla, az illető tudta, mitől robbanok!”
 „Mit tehettem volna, ha egyszer így felbosszantott?” 
Ez úgy hangzik, mint amikor Édenben Ádám azt mondta: „Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, ezért ettem” (1Mózes 3:12). 
A bűnbeesés óta azt állítjuk, hogy más emberek, az ördög és az irányításunkon kívül eső körülmények áldozatai vagyunk – ez a hit pedig önbeteljesítő próféciává válik, ami miatt tehetetlennek és külső erőknek kiszolgáltatottnak érezzük magunkat.

Mit mond Isten Igéje a haragunkról? „Az értelmes ember uralkodik az indulatain” (Példabeszédek 19:11 NLT). Ez azt jelenti, hogy ha értelmes emberek dühösek lesznek, kontrollálják érzelmeiket. 
Nem számít, mi a külső kiváltó tényező, a válasz mindig belső válasz.
 „A Lélek gyümölcse… önmegtartóztatás” (Galata 5:22–23). 
A harag kezelésének kulcsa az Isten Lelkével való folyamatos betöltekezés. 
Ahelyett, hogy azzal táplálnád a haragodat, hogy azt mondod magadnak: „Nem úszhatja meg, hogy így bánt velem!” – próbáld azt gondolni: „Nem számít, mit mondott vagy tett, bennem Isten Lelke él, ezért van önuralmam!” 

A Biblia azt mondja: „Isten üdvözítő kegyelme… arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk e világban” 
(Titusz 2:11–12). 
Tehát tanulj meg uralkodni a haragodon!



A MEGBOCSÁTÁS LÉPÉSEI (2)❤️

„❤️Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik.” (Lukács 6:37)

További három lépés a megbocsátáshoz:

1) Fogadd el az embereket olyannak, amilyenek, és ne próbáld megváltoztatni őket! 
„Csak akkor bocsátok meg neki, ha megváltozik” – mondod. Ez csak odaköt hozzá! 
Megszállottjává válsz annak, amit tett, és követeled, hogy úgy viselkedjen, ahogy te elvárod és helyesled. Semmi sem csökkenti jobban az emberek hajlandóságát a változásra, mint ha megpróbáljuk irányítani őket, és megköveteljük, hogy megfeleljenek az elvárásainknak. 
Az embereket megváltoztatni nem a te dolgod, hanem Istené! 
A te feladatod az, hogy elhatározd: megbocsátasz, és Isten kezében hagyod a végkifejletet. 
A gyógyulás receptje egyszerű: bocsáss meg, engedd el, és add át Istennek!

2) Tekints úgy az ellened vétkezőre, mint aki Isten eszköze a növekedésedhez! 
Könnyebb megbocsátani valakinek, ha már nem úgy tekintesz rá, mint a Sátán ügynökére, akit azért küldtek, hogy elpusztítson, hanem elkezdesz úgy tekinteni rá, mint Isten eszközére, aki fejlődni segít. József élete ezt az alapelvet mutatja be. 
A kút mélyéről a palotába vezető útját igazságtalanság, csalódás, árulás kövezte ki. 
Isten azonban minden fájdalmas körülményt arra használt, hogy elvezesse őt rendeltetéséhez. Isten ezt érted is meg tudja tenni.

3) Próbálj megbékélni az ellened vétkezővel! A kiengesztelődés része Isten természetének.
 „Mikor ellenségei voltunk, megbékéltettünk Istennel Fia halála által…” (Róma 5:10) 
Isten azt akarja, hogy amit ő tett veled, azt te is tedd meg bárkivel, akivel hadilábon állsz. 

Jézus rámutatott a megbékélés elsődleges fontosságára, amikor ezt mondta: 
„Hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb testvéreddel, és akkor térj vissza, és vidd fel ajándékodat!” (Máté 5:24). 

Igen, önzetlenségre és alázatra lesz szükség a részedről, de a befektetés bőségesen megtérül!


A MEGBOCSÁTÁS LÉPÉSEI (1)❤️

„❤️Bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen” (Kolossé 3:13)

Ha meg nem bocsátás van a szívedben, az amiatti gyötrelem mindig tovább tart, mint a sérelem fájdalma. Mindig! 
Ha ragaszkodsz a nehezteléshez, azzal ajtót nyitsz a depressziónak és mindenféle betegségnek. 
A megbocsátás gyógyulást hoz a sebeidre, és visszaadja az örömödet. 

Íme két lépés, ami segít megbocsátani:

    1. Ne feledd, hogy te is feltétel nélküli bocsánatot nyertél! Emlékezz Isten irántad való kegyelmére, és a bocsánatért fizetett árra!  Ha nem vagy hajlandó irgalmat gyakorolni, olyan vagy, mint az az ember Jézus példázatában, akinek hatalmas adósságot engedtek el, de ő nem volt hajlandó elengedni egy csekély adósságot, amivel egy másik ember neki tartozott (ld. Máté 18:23–34). 
Isten irántad való kegyelme miatt semmiféle jogalapod nincs arra, hogy megtagadd ugyanezt a kegyelmet attól, aki téged megbántott.

   2.el az adósságot! Talán teljes joggal mondod: „Elégtétel jár nekem azért, amit ez az ember tett velem!” Lehet, hogy a barátaid is egyetértenek. Talán még a törvény is igazat ad, és azt gondolod, hogy az elkövető csak akkor tanulja meg, hogy azt tegye, ami helyes, ha megfizet a rosszért, amit tett. 
Ám amíg a „jogaidhoz” ragaszkodsz, addig a múlthoz vagy láncolva. 
A múlt a markában tart, kontrollja alatt vagy, és túszul ejti a jövődet is. 
Az ellened elkövetett bűnért ugyanaz az áldozatos szeretet fizette meg az árat, amely a te bűnadósságodat eltörölte, és az ellened vétkezőnek ugyanolyan szüksége és joga van a bocsánatra, mint neked. És ez még nem minden: a megbocsátás nemcsak az ő javát szolgálja, hanem a tiédet is!

 „Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. 
Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik.” (Lukács 6:37)

ADD ÁT A PROBLÉMÁDAT ISTENNEK❤️

„❤️Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád!” (Zsoltárok 55:23)

Ha nehéz időkben nőttél fel, a következő két dolog történhet veled:
  1. Jobban bízol Istenben, mert megtapasztaltad hűségét.
  2. Aggódsz, töprengsz és folyton mindenféle „mi lesz, ha…” jár az eszedben.
Rengeteg ilyen felmerülhet benned, hiszen a jövő Isten kezében van, nem a tiédben. 
Talán egy dolog sokkal nagyobbnak tűnik számodra, mint amilyen valójában. 
Ez az aggodalom lényege. Olyan, mint egy hógolyó: kicsiben kezdődik, de ahogy újra és újra forgatod az elmédben, egyre nagyobb és nagyobb lesz, míg maga alá nem temet. 

Mi a megoldás? „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” 
(Példabeszédek 3:5). Töltsd meg szívedet Isten Igéjével! 
Ezután gyakorold, hogy valóságosabb legyen számodra az, ami a szívedben van, mint az, amit látsz, gondolsz vagy érzel. 

Dönthetsz úgy, hogy arra gondolsz, mire képes Isten, ahelyett, hogy azon járna az eszed, hogy te mit nem tudsz megtenni. Ha továbbra is azon tépelődsz, milyen nehéz a helyzeted, akkor kétségbeesésbe zuhansz. Más szóval: csapdába esve fogod érezni magad. 
Amikor ez megtörténik, könnyű pánikba esni és irracionális dolgokat tenni, amelyek csak súlyosbítják a problémát. 

Ehelyett „Vesd az Úrra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” 
A „gondot visel” azt jelenti, hogy megerősít, támogat és megtart. 

Lehet, hogy Isten nem ragad ki azonnal a helyzetedből, de támogató kegyelmével átsegít rajta. 
Add hát át még ma a problémádat Istennek!