Íme néhány további témakör, amit sokszor nem látnak tisztán a szülők.
2) Fenyítés kontra büntetés.
„A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.” (Példabeszédek 22:15)
Figyeld meg Isten szóhasználatát: „fenyítő”, nem pedig „büntető” botot említ.
A fenyítés és a helyreigazítás a tanításról és a tanulásról szól, a büntetés ellenben arról, hogy a gyermek szenvedjen a viselkedése miatt.
A gyermekeknek fenyítésre van szükségük, nem pedig frusztrált és dühös szülőktől kapott büntetésre.
A fenyítés „megvonása” kudarccal és szenvedéssel teli életre kárhoztatja őket, mivel a fenyítés a viselkedésük megjobbítását célozza: a döntéseikkel közvetlenül összefüggő következmények által tanítja meg nekik, hogy mi helyes és mi helytelen.
Történhet szobafogság kirovása vagy különböző előjogok felfüggesztése formájában,
de mindig a gyermek javát kell szolgálnia ahelyett, hogy fájdalmat akarnánk okozni általa.
3) Szeretet kontra engedékenység.
Anyagias világunk összetéveszti a szeretetet az engedékenységgel.
3) Szeretet kontra engedékenység.
Anyagias világunk összetéveszti a szeretetet az engedékenységgel.
A szerető szülők nem kényeztetik el gyermekeiket, a saját érdekükben nem adnak meg nekik mindent, és a jó viselkedés jutalmazásával motiválják őket.
Az engedékeny szülők a viselkedésüktől függetlenül mindennel elhalmozzák a gyermekeiket,
amit csak kívánnak, így nem ösztönzik őket felelősségteljességre.
Az elkényeztetett gyermekekben az az érzés alakul ki, hogy minden jár nekik, és hogy a többiek azért vannak, hogy őket kiszolgálják.
Az engedékeny szülőket gyakran a bűntudat vezérli; félnek attól, hogy nem fogják szeretni őket a gyermekeik, és eközben követelődző, manipulatív, folyton elégedetlen felnőttekké nevelik őket.
A szeretet beszélgetést, hallgatást, megértést, nevetést, közös időtöltést, tiszteletet és feltétel nélküli elfogadást követel. Az ilyen szeretet semmibe sem kerül, mégis mindennél többet ér.
