Krisztus egyik utolsó kijelentése az volt a kereszten, hogy „Elvégeztetett!”
E szó görög megfelelője, a tetelesztai, azt jelenti, hogy „teljességgel ki van fizetve”.
Ezt írták a kereskedők a már rendezett számlákra.
Ezt pecsételték rá arra a dokumentumra, amely azt igazolta, hogy valaki megváltotta a börtönbüntetését. Jézus a valaha elkövetett összes bűnöd árát maradéktalanul megfizette!
„Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak.” (Róma 8:1)
Ha Isten abban a pillanatban elfelejti a bűnödet, amint megvallottad, nem kellene vajon neked is így tenned?
Meddig gondolkozol még egy számlán, miután kifizetted?
Abban a pillanatban elfelejted. Krisztus teljességgel rendezte a számládat, így arra sem kell emlékezned többé!
Pál, aki egyszer azt mondta, hogy ő az első a bűnösök közül (ld. 1Timóteus 1:15), így írt:
„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának [...] jutalmáért” (Filippi 3:14).
Ha nem hisszük el, hogy Isten igazán megbocsátott nekünk, vagy ha mi nem vagyunk hajlandóak megbocsátani magunknak, kizárjuk az életünkből erejét.
Miért teszünk ilyet? Néha a neveltetésünkből eredően.
A szüleink is azt mondták, hogy megbocsátottak, de aztán folyton felemlegették, amit tettünk.
A jó hír az, hogy mennyei Atyád nem olyan, mint a földi szüleid.
Amikor megbocsátja a bűnöd, kiradírozza, eltörli a múltad, nem emlékszik rá, és nem hozza fel többé.
Fogadd hát el ma megbocsátását, és ha szükséges, bocsáss meg magadnak is, majd lépj tovább!
Meddig gondolkozol még egy számlán, miután kifizetted?
Abban a pillanatban elfelejted. Krisztus teljességgel rendezte a számládat, így arra sem kell emlékezned többé!
Pál, aki egyszer azt mondta, hogy ő az első a bűnösök közül (ld. 1Timóteus 1:15), így írt:
„Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának [...] jutalmáért” (Filippi 3:14).
Ha nem hisszük el, hogy Isten igazán megbocsátott nekünk, vagy ha mi nem vagyunk hajlandóak megbocsátani magunknak, kizárjuk az életünkből erejét.
Miért teszünk ilyet? Néha a neveltetésünkből eredően.
A szüleink is azt mondták, hogy megbocsátottak, de aztán folyton felemlegették, amit tettünk.
A jó hír az, hogy mennyei Atyád nem olyan, mint a földi szüleid.
Amikor megbocsátja a bűnöd, kiradírozza, eltörli a múltad, nem emlékszik rá, és nem hozza fel többé.
Fogadd hát el ma megbocsátását, és ha szükséges, bocsáss meg magadnak is, majd lépj tovább!
