Mondj igent Istennek!

„Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!” (Ézsaiás 6:8)

William Carey-t nevezik a modern misszió atyjának. De csaknem annyi akadályt kellett legyőznie, hogy eljusson Indiába, mint amilyen sok mindent elért ott.

Néhány lelkész azt mondta neki: „Fiatalember, ha Isten meg akarja menteni a pogányokat, azt megteszi a mi segítségünk nélkül is.” Carey nem volt hivatásos misszionárius. 

Egy gyenge egészségű, angol fiatalember volt, akinek várandós felesége és kisgyermekei voltak. Olyan volt, mint bárki közülünk – próbált megélni valahogy. 

De volt benne még valami, egy égető kérdés, ami elől nem tudott elmenekülni: „Ki fogja elérni az elveszetteket Indiában, ha én nem megyek?” 

Később visszatekintve Carey felismerte, hogy az otthon legyőzött kihívások tették őt alkalmassá az Istentől kapott elhívatásának sikeres végzésére külföldön. 

Ugyanez történt Ézsaiás prófétával is: „Majd az Úr szavát hallottam, amint ezt kérdezi: Kit küldjek el, ki lesz a követünk? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj! 

Ő így felelt: Menj, és mondd meg ennek a népnek…”
(Ézsaiás 6:8–9). 

De mielőtt Ézsaiás alkalmas lett volna a feladatra, találkoznia kellett Istennel, és ez a találkozás megváltoztatta az életét. „Ekkor odarepült hozzám egy szeráf, kezében parázs volt, amelyet fogóval vett le az oltárról. Számhoz érintette, és ezt mondta: Íme, ez megérintette ajkadat, bűnöd el van véve, vétked meg van bocsátva.” (Ézsaiás 6:6–7). 

Érzed, hogy Isten épp felkészít valamire, küldeni akar valahová? 

Akkor mondj igent!

******************************************************

Mindenkinek van legalább egy talentuma- és arról el is számol az Úrnál mit tett vele!

Nehogy el ásd Testvérem, anélkül, hogy tennéd amit tehetsz a hétköznapokban!
Fektesd be az életed minden területében- hirdesd az Igét-alkalmas és alkalmatlan időben!
Legyél hű kis dolgokban és megáldja az Úr és nagyobb szolgalatba állít, felemel feljebb és feljebb!
Egy missios feladata Mindenkinek van-
Jézus Krisztus mondja:

„Ezután így szólt hozzájuk: Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot…” (Márk 16,14-20)

Alapige:Mt 25,14-30
"Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe. Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt. Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt. Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét.

Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál át nekem; nézd, másik öt talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem. Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára! Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam? Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!

Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."