Én tudom hogy Ő ki

Egy forgalmas reggelen egy nővérke a sürgősségi rendelőben leültetett egy idősebb úriembert, aki azért jött, hogy varratokat szedjenek ki a kezéből. 

A férfi ezt mondta: „Nővérke, én sietek. Egy óra múlva fontos találkozóm van.” 

A sor előtte nagyon lassan haladt, és ő egyre aggodalmasabban nézte az óráját. A nővér tudta, hogy így semmi esélye, hogy odaérjen a találkozóra, ezért beengedte a vizsgálóba, ellenőrizte általános állapotát, és megnézte a sebét. Látta, hogy a seb szépen gyógyult, ezért az orvossal megbeszélve a helyzetet, engedélyt kapott arra, hogy eltávolítsa a varratokat, és új kötést tegyen a sebre. Megkérdezte a férfitől: „Egy másik orvoshoz siet megbeszélt időpontra?” 

Az idős úr így felelt: „Nem, a feleségemhez megyek az idősek otthonába, hogy együtt reggelizzünk”. A nővér a felesége állapotáról érdeklődött, és megtudta, hogy Alzheimer-kórban szenved. 

„Zokon fogja venni, ha nem ér oda idejében?” 

A férfi erre azt mondta, hogy a felesége már öt éve fel sem ismeri. 

A nővér csodálkozva kérdezte: „És ön mégis minden reggel meglátogatja, akkor is, ha ő nem is tudja, hogy kicsoda ön?” 

Az idős ember elmosolyodott, megveregette a nővérke kezét, és így felelt: 

„Ó, igen. Ő nem tudja, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy ő ki!”

Kapcsolat és közösség

„Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele…” (1János 1:6)

Az Istennel való kapcsolatodért Isten a felelős. Abban a pillanatban, amikor bizalmadat Jézus Krisztusba veted, Isten elfogad teljes jogú családtagjának. 

Az Istennel való közösségedértviszont te felelsz. 

A Biblia azt mondja: „Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és a sötétségben járunk, akkor hazudunk, és nem cselekedjük az igazságot.” 

Gondolj most egy pillanatra arra, amikor legutóbb feszültség volt közted és valamelyik hozzátartozód között. Továbbra is egy családba tartoztatok, de a beszélgetéseitek felszínessé váltak, és azt vetted észre, hogy kellemesebben érzed magad, ha nem kell a közelében lenned. 

Ha ilyesmi történik két olyan ember között, akik egyébként közel állnak egymáshoz, akkor először a közösség bizonyossága tűnik el. Ugyanígy van ez az Istennel járásban is. 

Hirtelen az imádságaink felszínesek lesznek: „Uram, kérlek, áldd meg ezt az ételt.” 

Kerülni kezdjük az együtt töltött idő lehetőségét: „Egyszerűen nincs időm áhítatot tartani.” 

A Jézussal való közösség megtapasztalásának előfeltétele, hogy minden nap követjük őt és engedelmeskedünk parancsainak. 

Amikor Péter és a tanítványok halászni indultak, az Úr azt mondta nekik, hogy vessék ki a hálót a hajó jobb oldalára. Amikor engedelmeskedtek, annyi halat fogtak, hogy az alig fért el a hajóban. 

De valami nagyobb dolog is történt aznap: ahogy Jézus közeledett, János azt mondta: „Az Úr az!” (János 21:7). 

Ezután bensőséges hangulatban együtt megreggeliztek, közösségben voltak Jézussal. Ha tehát ma nem érzed, hogy közösségben lennél Jézussal, valószínűleg vagy abbahagytad a közösség ápolását, vagy engedetlenné váltál. Ha bármelyik igaz rád, tegyél ellene!