A Bibliában azt olvassuk: „a nap ne menjen le haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek”
(Efezus 4:26–27).
Az eredeti görögben a toposz szó áll, ami a topográfia alapszava is, azt jelenti: terület, terep, territórium. A harag teret nyit az ördögnek. A keserűség behívja őt, hogy területet foglalhasson a szívedben. Ha ezt teszed, beköltözik, és összemocskolja a helyet olyan dolgokkal, mint a pletyka, rágalmazás, indulatosság – ha bármikor ilyet tapasztalsz magadban, akkor teret engedtél a Sátánnak.
Mit kell tenned? Lakoltasd ki! Ne adj neki lehetőséget! Jézus nevében parancsold meg, hogy takarodjon el! Kezdd el a megbocsátás folyamatát! Ne gyűjts listát a sérelmekről!
Mit kell tenned? Lakoltasd ki! Ne adj neki lehetőséget! Jézus nevében parancsold meg, hogy takarodjon el! Kezdd el a megbocsátás folyamatát! Ne gyűjts listát a sérelmekről!
A bosszú tervezése helyett imádkozz a haragosaidért! Gyűlöld a rosszat, de ne gyűlöld a bűnöst!
Ne arra figyelj, mit tettek mások veled, azzal foglalkozz, mit tett Jézus érted!
Bármilyen felháborítónak tűnik is – ő értük is meghalt! Ha Isten úgy gondolja, hogy meg lehet nekik bocsátani, akkor meg lehet.
Ettől könnyű lesz megbocsátani? Nem! Akadozva fog menni, lesznek eredményes napok és csalódást okozók is. Lesz, amikor úgy gondolod, hogy a régi seb már begyógyult, hogy már túltetted magad rajta, de valaki felszakítja a sebet, és a fájdalom visszatér.
Ez nem gond, a megbocsátásban mindannyian kezdők vagyunk. De azzal, hogy megpróbálunk megbocsátani, már megbocsátók leszünk. Csak akkor adunk teret az ördögnek, ha meg sem próbálunk megbocsátani.
