Ismerd fel hivatásodat! 1-2.rész

Ismerd fel hivatásodat! (1)

„Mi van a kezedben?” (2Mózes 4:2)

Amikor Isten elhívta Mózest, az egyik első kérdés, amit feltett neki, ez volt: „Mi van a kezedben?” Mózes a pásztorbotját tartotta kezében – amit minden nap használt arra, hogy terelgesse és megvédje juhait. Istennek azonban új terve volt ezzel a bottal – egy sokkal nagyszerűbb terve! Arra használta, hogy kettéválassza a Vörös-tengert, és Izráel népét elvezesse az Ígéret földjére. Amikor Isten azt kérdezi tőled, mi van a kezedben, azt akarja, hogy gondolj képességeidre, tapasztalataidra, kapcsolataidra, képzettségedre, forrásaidra, elmédre és vérmérsékletedre.

Dr. Martin Seligman ezeket „jellegzetes erősségeknek” nevezi, és hat kategóriába sorolja.

1) Bölcsesség és ismeret. Ebbe beletartozik a kíváncsiság, a tudásvágy, a józan ítélőképesség és a kapcsolatépítési készség.
2) Bátorság. Ez magában foglalja a kitartást és a becsületességet is.
3) Humánum. A jóság és az irgalom gyakorlásának képessége.
4) Igazságérzet. Az igazságosság és vezetés képessége.
5) Józanság. Az önuralom, megfontoltság és alázat képessége.
6) Transzcendencia. A szépség értékelése, a hála kifejezése, a remény és az örömre való képesség. 

Ezek a képességek mindannyiunkban megvannak bizonyos mértékben, de azok a „jellegzetes erősségeink”, melyek lényünk legmélyében pendítenek meg valamit. Ha felismered ezeket, akkor tudod megérteni elhivatásodat. 

De vigyázz, az ellenség meg akar majd győzni arról, hogy Isten nem tud használni gyengeségeid miatt – pedig ennek éppen az ellenkezője igaz! Ki tudna jobban beszélgetni a gyászolókkal, mint aki maga is átélt már veszteséget? 

Chuck Colson volt a Fehér Ház vezető jogásza a Watergate botrány kitöréséig. 

De csak miután elítélt lett, tudta megkezdeni börtönmissziós szolgálatát. 

Tehát ismerd fel hivatásodat!

***************************************************

Ismerd fel hivatásodat! (2)
„Aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi.” 

(János 14:12)

Elhivatásod mindig kapcsolódni fog valamilyen betöltetlen szükséghez, egy olyan lehetőséghez, amikor jót tehetsz. Mózes akkor ismerte fel elhivatását, amikor meghallgatta rabságban lévő népének kiáltását. Így volt ezzel William Wilberforce is, aki arra szentelte az életét, hogy Nagy-Britanniában elérje a rabszolgaság eltörlését. Nelson Mandela ügyvéd volt, kereshetett volna sok pénzt. 

De ő másik utat választott – olyat, ami sok év börtönhöz vezetett. Amikor végre kiszabadult, nem akar bosszút állni, hanem népének keresett igazságot és egyenlőséget, és megváltoztatta az országát. Ezékiel azt írja: „Így kerültem Tél-Ábíbba, a fogságban élőkhöz, akik a Kebár-folyó mellett laktak. Letelepedtem ott, ahol ők laktak, és ott ültem közöttük hét napig összetörve. 

Hét nap múlva ez történt: Így szólt hozzám az Úr igéje” (Ezékiel 3:15–16). 

Ha fel akarod fedezni hivatásodat, kezdj el imádkozni azért a helyzetért, ami mélyen felzaklat. Általában próbáljuk kerülni a kényelmetlenséget, de ha azt érzed, hogy a szegények segítésére kaptál elhívást, akkor tölts időt a szegények között! 

Engedd, hogy szíved meginduljon; legyen belső meggyőződésed, hogy a dolgoknak változniuk kell, és imádkozz kitartóan: „Uram, tégy a változás eszközévé!” 

Amikor Jézus elhívta tanítványait, különböző háttérből származó embereket választott: egy tudóst, egy kormányhivatalnokot és egy csapat halászt. 

Lényegében azt mondta nekik: „Hiszek bennetek. Megtanítok nektek mindent, amit tudok.” Aztán megígérte nekik, hogy „aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi.” 

Összegezve: Jézus felkészítette követőit arra, hogy elinduljanak, és úgy éljenek, ahogy ő élt. Ma téged is erre hív.