(4Mózes 12:11)
- Ha úgy gondolod, hogy a kritizálás csupán a szólásszabadság jogának gyakorlása, és nem nagy ügy, állj meg, és gondold végig a következőket:Isten bűnnek tekintette, amikor Áron és Mirjám kritizálták Mózest azért, hogy feleségül vett egy etióp nőt. Isten leprával sújtotta Mirjámot, Áron pedig ezt látva rögtön megbánta, amit tettek, és azt mondta Mózesnek: „Kérlek, uram, ne ródd föl nekünk ezt a vétket, amelyet esztelenül elkövettünk!” Mózes aztán kiáltott értük az Úrhoz, és Isten meggyógyította Mirjámot, de előbb el kellett viselnie a táborból való kiközösítés szégyenét hét napig.
- Az ítélkezés árt a kapcsolataidnak. Az Úr azt mondta Mózesnek Mirjámra vonatkozóan: „Zárják ki a táborból hét napra, és csak azután fogadják vissza!” (4Mózes 12:14). A lepra fertőző. Azokat, akik elkapták, elkülönítették a közösségtől. Van ebben egy fontos tanulság. Ha kritizálónak ismernek meg, az emberek eltávolodnak tőled és kerülni fognak. Ez bizalmi kérdés; tudják, ahogy másokról beszélsz velük, úgy beszélsz másoknak is róluk.
- Az ítélkező hozzáállás mindenki fejlődését akadályozza. „Ki is zárták Mirjámot a táborból hét napra. A nép nem indult tovább addig, amíg vissza nem fogadták Mirjámot.” (4Mózes 12:15) Voltál már olyan szervezet tagja, ahol egy kákán is csomót kereső személy rombolta a hatékonyságot és akadályozta az egész csoport fejlődését?
- Az ítélkezés árt az Istennel való kapcsolatodnak. „Uram, ki lehet sátradnak vendége, ki tartózkodhat szent hegyeden? Az, aki feddhetetlenül él, törekszik az igazságra, és szíve szerint igazat szól; nyelvével nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátjával (…). Aki ezeket teszi, nem tántorodik meg soha.” (Zsoltárok 15:1–3,5)
