(2Péter 1:13)
A rúdugró csak akkor fedezi fel, milyen magasra tud ugrani, amikor átugorja a lécet.
A rúdugró csak akkor fedezi fel, milyen magasra tud ugrani, amikor átugorja a lécet.
Aztán még magasabbra teszi azt. Isten is ilyen. Növelni akarja hitedet, még ha néha úgy tűnik is, hogy a tűréshatárod végére értél.
Jon Walker lelkész és író mondta: „Volt egy pillanat, amikor éreztem, hogy Isten növelni akarja a hitemet. Pontosabban azt mondta, hogy ne fogadjak el többé rendszeres fizetést, hanem kezdjek el hitből élni… Azt tettem hát, amit mondott, és vártam a tőle jövő ellátmányt azzal a sugárzó bizonyossággal, hogy Isten majd gondot visel, hiszen megígérte. Feljegyeztem mindent, amiképpen Isten gondoskodott rólam, és a lista örömteli és lenyűgöző módon egyre csak nőtt. Isten eljuttatott a próbálkozó »remélem, meg fog történni« állapotból a biztos »tudom, hogy meg fog történni« állapotba. Ám néhány hónapon belül szó szerint tántorogni kezdtem a kétségek miatt. Összezavarodtam… elkezdtem mindenféle pénzszerzési módszerekkel próbálkozni… azt hittem, hogy az én felelősségem, hogy valahogy elérjek dolgokat, mert Isten vagy közbelép értem, vagy nem… Te talán előrébb jársz az Istenbe vetett bizalom tanulásában, mint én, de az is lehet, hogy te is megtapasztaltad azt, amit most leírtam.”
Értsd meg: a rendíthetetlen hit abból a hitből születik, amit olyan nagy megrázkódtatások értek, hogy most már stabil, szilárd, rendíthetetlen. Minket leginkább az foglalkoztat, hogy szükségeink be legyenek töltve, de Istent a hitünk fejlődése érdekli igazán.
Jon Walker lelkész és író mondta: „Volt egy pillanat, amikor éreztem, hogy Isten növelni akarja a hitemet. Pontosabban azt mondta, hogy ne fogadjak el többé rendszeres fizetést, hanem kezdjek el hitből élni… Azt tettem hát, amit mondott, és vártam a tőle jövő ellátmányt azzal a sugárzó bizonyossággal, hogy Isten majd gondot visel, hiszen megígérte. Feljegyeztem mindent, amiképpen Isten gondoskodott rólam, és a lista örömteli és lenyűgöző módon egyre csak nőtt. Isten eljuttatott a próbálkozó »remélem, meg fog történni« állapotból a biztos »tudom, hogy meg fog történni« állapotba. Ám néhány hónapon belül szó szerint tántorogni kezdtem a kétségek miatt. Összezavarodtam… elkezdtem mindenféle pénzszerzési módszerekkel próbálkozni… azt hittem, hogy az én felelősségem, hogy valahogy elérjek dolgokat, mert Isten vagy közbelép értem, vagy nem… Te talán előrébb jársz az Istenbe vetett bizalom tanulásában, mint én, de az is lehet, hogy te is megtapasztaltad azt, amit most leírtam.”
Értsd meg: a rendíthetetlen hit abból a hitből születik, amit olyan nagy megrázkódtatások értek, hogy most már stabil, szilárd, rendíthetetlen. Minket leginkább az foglalkoztat, hogy szükségeink be legyenek töltve, de Istent a hitünk fejlődése érdekli igazán.
„Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt” (Zsidók 11:6).
Ezért írta Péter: „Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a megismert igazsághoz szilárdan ragaszkodtok.
De helyesnek tartom, hogy… emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket.” (2Péter 1:12–13). Emlékeztesd hát magad Isten hűségére!
