„Tartozom neked ennyivel” vagy „Ez jár nekem” hozzáállásod van? Az utóbbi a jogosultság érzete. Feltételezzük, hogy az emberek tartoznak nekünk valamivel az életükben betöltött pozíciónk miatt.
Így gondolkodunk: „Ez jár nekem, mert a feleséged, férjed, anyád, testvéred, gyermeked, barátod, lelkészed, támogatód, alkalmazottad, főnököd stb. vagyok.”
Azt hisszük, hogy a pozíciónk feljogosít bármilyen előnyre, amit elvárunk.
Pál így foglalta össze a tanítványság lényegét: „Szeretetben szolgáljatok egymásnak.”
Íme néhány stratégia, amely segít legyőzni a jogosultság érzetét:
- Értsd meg, hogy különbség van a „jogaid” és a vágyaid között. Jogod van elvárni a férjedtől vagy feleségedtől, hogy hűséges legyen hozzád, de nincs jogod elvárni, hogy kezét-lábát törve kiszolgálja szeszélyeidet. Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta (ld. János 3:16). Az igazi szeretet adni akar, nem kapni.
- Élj az aranyszabály szerint: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük” (Máté 7:12) – mondta Jézus. „De mi van, ha nem viszonozzák a szívességet?” – kérdezed. Isten akkor is megjutalmaz! „Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és most is szolgáltok.” (Zsidók 6:10)
- Ne feltételezd, hogy ha valaki a múltban tett érted valamit, ez folyamatos gondoskodási kötelezettséget jelent feléd. Isten használhat másokat arra, hogy áldását eljuttassa hozzád, de egyedül őt tekintsd mindig annak a forrásnak, akitől szükségeid betöltését várod (ld. Jakab 1:17)!
