2026. június 3., szerda

Meríts a mennyei erőforrásból❣️

„💓Erőt kaptok.” (Apostolok cselekedetei 1:8)

„Ha Krisztus bennem él, miért gondolkodom és viselkedek még mindig így?” – kérdezheted. 
Olvasd el egy keresztyén vezető magyarázatát: „Hadd szemléltessem a választ egy asszony történetével, akinek volt egy kis háza… a századfordulón. Meglehetősen vagyonos nő volt, de igencsak a fogához verte a garast… Mindenki meglepődött rajta, amikor az elsők között döntött úgy, hogy bevezetteti az áramot az otthonába. Néhány héttel a bekötés után bekopogtatott hozzá egy villanyóra-leolvasó. 
Megkérdezte tőle, hogy jól működik-e az áramellátás, mire az asszony biztosította felőle, hogy igen. »Valamit akkor nem értek – folytatta a leolvasó. – Szinte semennyi fogyasztást nem mutat az órája. Használja egyáltalán az áramot?« »Hát persze! – vágta rá az asszony. – Esténként, amikor lemegy a nap, mindig felkapcsolom a villanyt, amíg meggyújtom a gyertyákat; utána persze lekapcsolom.«

Ehhez az asszonyhoz bevezették az elektromos áramot, de ő nem használta ki a benne rejlő lehetőségeket. Rá lett kötve a háza a hálózatra, mégsem történt nála változás. 
Nem ugyanezt a hibát követjük el mi is? Megváltást nyer a lelkünk, de a szívünk változatlan marad – összeköttetésbe kerülünk az erőforrással, de nem merítünk belőle. 
Elfogadjuk Krisztustól az üdvösséget, de nem akarjuk, hogy átformáljon bennünket.
 Alkalmanként felkapcsoljuk a világítást, többnyire azonban beérjük a sötétséggel. 
Mi lenne, ha felkapcsolva hagynánk a villanyt? Mennyi minden változna meg, ha Krisztus világosságában lakoznánk? Nem kérdés, hogy Istennek komoly terve van velünk. 
Aki megváltotta a lelkedet, a szívedbe is megújulást szeretne hozni, sőt, egészen át akarja formálni.” 
Az a terve, hogy megváltottai „hasonlókká legyenek Fia képéhez” (Róma 8:29). 
Meríts hát ma is a mennyei erőforrásból!

Uram, a magam ereje kevés, ma is hozzád jövök és merítek a mennyei erőforrásból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése